Századok – 2021
2021 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - C. Tóth Norbert: Adatok Cegléd középkori történetéhez (Lakatos Bálint)
TÖRTÉNETI IRODALOM igyekezett saját joghatósága alatt tartani a hadra fogható közszabadok tömegeit, s ezért kivette őket az egyház- és államszervezés munkájában együttműködő, ugyanakkor területi hatalmukat átmentő törzsi előkelők bíráskodása alól. All. századi dukátus rendeltetése kapcsán azt a korábbi gondolatot kívánja feleleveníteni, mely az Árpád-házi hercegek területi különhatalmát a korabeli kóbormozgalmakkal s az azok felszámolására tett erőfeszítésekkel hozta összefüggésbe. A 11-14. századi történeti és hagiografikus irodalomról szóló fejezetek szinte teljes egészében a szerző korábbi kutatásaira épülnek, lényegében korábban közreadott gondolatainak a monográfia vezérfonalára felfűzött összefoglalását tartalmazzák. Amint azt a szerző az előszóban kimondja, olyan művet kívánt az asztalra tenni, „amely esetleg egyszer még tankönyvként is használható” (7.). E szándék minden bizonnyal el fogja érni célját, noha az előadás, melynek tematikája a monográfia vezérfonalát képezte, sajnálatos és kifogásolható módon kikerült az egyetemi mesterszakos képzés tantervéből. Azzal ugyanis, hogy a különféle elméletek szembeállításán túl jól kidomborítja a kutatás fejlődési ívét is, a kötet jelentős segítséget nyújthat a hallgatók számára a középkori magyar történelem és a kutatás módszerének megértéséhez. Jelentős többlete a műnek a korábbi s az egyetemi oktatásban máig használt munkákkal szemben, hogy nem pusztán említés szintjén utal a szomszédos államokban is megfigyelhető párhuzamos jelenségekre, hanem a friss kutatási eredményeket is feldolgozva, azokat saját meglátásaival kiegészítve, korszerű ismereteket juttat el az olvasóhoz. A közelmúlt eredményeit mérlegre helyezve árnyalja többek között az ál-izidori gyűjtemény Szent István törvényeire gyakorolt hatását, a dinasztikus országfelosztások okait és funkcióit, a legitimitás és idoneitás érvényesülésének kérdését, a Kézai Simon történelem- és társadalomszemléletét meghatározó szellemi hatásokat, az ún. keltezetlen tanácsi határozat keletkezési körülményeit vagy a Dózsa-féle parasztháború ideológiai hátterét. Noha tartalmát tekintve egyértelműen meghaladja a jelenleg is standardnak számító egyetemi tankönyveket, Thoroczkay monográfiájának egyetlen gyenge pontja az, hogy merítése meglehetősen aránytalan, ugyanis a 18 tárgyalt témakör 13:5 arányban oszlik el az Árpád-kor javára. A vállalt témákban ennek ellenére hűen tükrözi a magyar medievisztika aktuális helyzetét, és meglátásainak köszönhetően minden bizonnyal élénkítőleg fog hatni a kutatásra. Záró gondolatként hangsúlyoznom kell, hogy a széleskörű hazai és nemzetközi tudománytörténeti kitekintés miatt megfontolandó volna akár a teljes monográfiát, de legalább annak regionális szinten releváns fejezeteit lefordítani és nemzetközi szinten közzé tenni. Galambosi Péter C. Tóth Norbert ADATOK CEGLÉD KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉHEZ (Ceglédi Füzetek 44.) Kossuth Múzeum, Cegléd 2019. 127 oldal Manapság Magyarországon a helytörténet-írásnak - némileg leegyszerűsítve - általában két útja van: vagy lelkes helyiek írnak szakmai alapok nélkül, témájukat „belülről” és elfogultan nézve, sokszor a helyi mítoszépítés, mítoszápolás jegyében, vagy a történettudomány szakmai képviselői, általában felkérésre, „külső” szemlélőként, ám sokszor a helyi viszonyok iránt némileg érzéketlenül, amiből gyakran csak a bálványdöntögetésre futja. Az Adatok Cegléd középkori SZÁZKVQrtL 155. (2021) 3. SZÁM 664
