Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
SZÉCHENYI NÉMET NYELVHASZNÁLATA LEVELEI TÜKRÉBEN Széchenyi leveleinek szövegében megfigyelhető egy-egy olyan szó, kifejezés vagy nyelvtani jelenség, amely e nyelvjárás sajátosságának tekinthető, s ez nem meglepő egy bécsi körökben mozgó ifjú arisztokrata tollából. Összességében a dialektusokra jellemző, hogy az igéhez, a melléknévhez vagy a főnévhez kapcsolódó, az irodalmi nyelvben használatostól eltérő vonzatokat alkalmaznak, legyen szó egyszerűen csak valamelyik esetről vagy pedig elöljárószavas vonzatról. Például a ’ denken’ (gondolni valamire) ige ’ auf’ vonzattal történő használata az ’ an’ elöljárószó helyett csak a délnémet nyelvjárásban fordul elő. Széchenyi több levelében is ezzel az elöljárószóval használta ezt az igét: „und darf auf keine Ruhe denken”,124 „Denken Sie darauf [.. .].”125 Ugyanakkor ’ an’ vonzattal is írta: „an mein Liebes Vaterland denkend”.126 124 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Chaumont, 1814. jam 28. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 43/38. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 112—113. „nem gondolhatok pihenésre”. 125 Széchenyi István Liebenberg Jánosnak. Bées, [1816.] jan. 16. MTA KIK Kt K 196/98. Közli: Majláth B.: Széchenyi levelei I. i. m. 19-20. „Gondoljon arra [...]”. 126 Széchenyi István Széchényi Ferencnének. Basel, 1813. dec. 23. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 43/30. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 105. „kedves hazámra gondolva”. 127 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. júl. 21. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 41/15. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 34-36. „mivel itt még sosem volt hadsereg”. 128 Például: Er ist nicht z/^begabt. = Er ist begabt. - O tehetséges. De délnémet területen úgy értendő: O egyáltalán nem tehetséges. 129 Stephan Eispaß: Sprachgeschichte von unten. Untersuchungen zum geschriebenen Alltagsdeutsch im 19. Jahrhundert Tübingen. Niemeyer 2005. 280. 130 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. júl. 21. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 41/15. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 34-36. „hogy itt egyetlenegy rendes fogadó sincs”. 131 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Milánó, 1815. márc. 28. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 44/36. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 149—150. „Mindezt egyetlen embernek sem mondom el.” A nyelvjárások egy másik jellemzője, hogy az összetett múlt időt nem feltétlenül az irodalmi nyelvben használatos időbeli segédigével képezik. Erre Széchenyinél is található példa, egy 1810-es levelében így írt: „da hier noch nie ein Militait gelegen ist”,127 a liegen (feküdni) ige Perfekt igeidejét a ’ haben’ se gédigével képezi, de délnémet, osztrák és svájci nyelvterületen előfordul, hogy a testtartást kifejező igék (jelentésváltozás nélkül) ’ sein’ segédigét kapnak. A német nyelv egyik érdekessége a dupla tagadás, amikor egy mondaton belül kétféle tagadószó fordul elő, és ez a Standardeutsch-ban igenlést jelent,128 viszont - főként a délnémet területen - két tagadószó együttes használata erősítette a tagadás tényét már a 19. században is.129 Széchenyi is utóbbi értelemben használta a kettős tagadást, egyik levelében arra panaszkodott apjának, hogy a tábori körülmények között elég rosszak az étkezési viszonyaik, mindenkinek saját maga szakácsának kell lennie, mert „daß hier gar kein ordentliches Wirtshaus nicht existirt”.130 Egy másik levelében így írt egy bizalmasnak szánt közlemény végén: „Alles dieß sage ich aber kein Menschen nicht.”131 650
