Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
CZINEGE SZILVIA A vielleicht ’ az 1809 folyamán íródott levelekben vagy rövid szótaggal kezdődik: „alles was Sie villeicht betrüben könnte”,116 vagy kimaradt belőle egy ’1’ betű: „was mir vieleicht vorhin für unmöglich schien [.. .]”.117 A ’ villeicht’ alak csak az 1809-es levelekben bukkant fel, míg a ’vieleicht’ 1822-ig váltakozva a helyes szóalak mellett rendszeresen előfordul. 116 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. H. n., 1809. ápr. 11. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 3—4. „minden, ami Ont talán elkeserítené”. 117 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Győr, 1809. jún. 5. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 6-9. „ami ezelőtt nekem lehetetlennek tűnt”. 118 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Kisbér, 1809. okt. 17. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 20—21. „Most áldást kérek [...]”. 119 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Hohenmaut, 1812. okt. 5. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 41/2. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 52—54. „most talán jobban megy majd”. 120 Tárgyesetet használ részes eset helyett, helyesen: mit den 2 Jungen. 121 Széchenyi István Liebenberg Jánosnak. Bécs, 1816. márc. 1. MTA KIK Kt K 196/105. „A két fiúval most elégedett vagyok [...].” 122 Idézet nélkül néhány példa: ’genuch’: Széchenyi István Széchényi Ferencnének. H. é. n. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 5—6.; Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. okt. 2. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 41/5. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 49- 5L; ’wech’: Széchenyi István Széchényi Ferencnének. Világos, 1810. júl. 28. MNL OL P 623-A-I.-9 .No. 41/13. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 36—37.; Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Pest, 1813. márc. 26. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 43/3. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 62-63. 123 Jakob Ebner: Wie sagt man in Österreich? Wörterbuch des österreichischen Deutsch. Berlin 2009. 446-449. Érdekesen alakult a ’ jetzt’ időhatározó helyesírásának sorsa is. Széchenyi eleinte a régies ’itzt’ alakváltozat saját maga által formált alakját használta: „ízt bitte ich um den Segen [.. .]”,118 „vieleicht wirds izt besser gehen”,119 „Ich bin mit die120 2 Jungen bis izt zufrieden [.. .]”.121 Az ’ izt’ szóalak 1816-ig rendszeresen előfordul a levelekben, kivéve az 1813-ban írottakat, ezt követően ingadozó a megjelenése, ugyanakkor a helyes ’ jetzt’ szóalak is megtalálható a korai, 1809—1812 közötti levelekben, de akkor még nem szerepelt túlnyomó többségben. A korai levelek némelyikében további érdekesség, hogy a ’ genug’ (elég, elegendő) határozószót, és a ’ weg’ igekötőt a szóvégi ’g’ helyett ’ch’-val írta: genuch és wech; mindkét szóalak eltűnt az 1814 utáni levelekből. Erre az írásmódra magyarázatot nem találtam, ezért ezt Széchenyi egyedi szóhasználatának tekintem.122 Osztrák nyelvjárás A német nyelv használata a korszakban régiónként eltérő volt. Ausztria Dél- Németországgal és Svájccal együtt alkotta a felnémet nyelvterületet, de ez korántsem jelentett egységes nyelvhasználatot a földrajzi határokon belül, hiszen nyelvileg további területek határolódtak el egymástól. Ausztria Bajoroszággal alkot szorosabb nyelvi közösséget, így a bajor nyelvjáráshoz tartozónak tekintik.123 649
