Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
SZÉCHENYI NÉMET NYELVHASZNÁLATA LEVELEI TÜKRÉBEN vagy Schif. Ugyanakkor az is előfordult, hogy indokolatlanul használt kettőzött mássalhangzót ott, ahol csak szimplán kellett volna: diess, tretten, BerufF stb.110 Ez a helyesírási hiba rögzült Széchenyi írásmódjában, mert a későbbi leveleiben ugyan felbukkannak a helyes szóalakok, de jellemzően inkább a helytelen változatok fordulnak elő. (A mássalhangzók halmozása a 17. század öröksége volt, a tárgyalt korszakban e jelenség eliminálására törekedtek, több-kevesebb sikerrel.)111 110 Erre Viszota is kitért röviden, lásd Viszota Gy.: Széchenyi nyelvkészsége i. m. 119. 111 Polenz, P. v.: Deutsche Sprachgeschichte i. m. 243. 112 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Frankfurt, 1813. dec. 7. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 43/25. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 100-101. „mikor fogom újra látni?” 113 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. júl. 21. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 41/15. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 34—36. „mikor kaphatok hírt kegyelmedtől”. 114 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Világos, 1810. szept. 12. MNL OL P 623-A-I.-9.-No 41/7. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 46-48. „mikor éri el a célját”. 115 Anleitung 1784. i. m. 14-31. Gyakran megtalálható helyesírási hiba Széchenyi korai leveleiben, hogy a ’wenn’ (ha, amikor) kötőszót felcserélte a ’ wann’ (mikor) kérdőszóval: „wenn werde ich sie sehen?”,112 „wenn ich von Euer Gnaden Nachricht werde haben können.”113 De természetesen helyesen is alkalmazta: „wann sie ihren Zweck [...] erreichen”.114 A Bevezető kitér a központozás szabályaira is, külön-külön elmagyarázva, melyik írásjel mire való, mellé írva a latin és a német elnevezését is; ezeknek a használata nem tér el a mai alkalmazástól.115 Széchenyi leveleire általában jellemző a központozás hiányossága, ami jelentős mértékben megnehezíti az olvasó dolgát (az egyébként sem egyszerűen felépülő mondatszerkezetek miatt). Másrészt, talán éppen a pontok, vesszők és mondatvégi írásjelek helyett használt nagyon sok gondolatjelet, nagyjából háromféle hosszúságban: -, -, —, olykor hullámvonallal jelölve, sokszor halmozva. Későbbi, 1825 utáni levelei némelyikében szövegközi pontozás is megfigyelhető a gondolatjelek mellett vagy helyett. Ezeknek az írásjeleknek az alkalmazásában nincs rendszer, nem állapítható meg, hogy miért váltogatta a gondolatjelek hosszát, formáját és számát, és az sem, hogy pontosan miért használta őket úgy, ahogy. Egyedi szóhasználat Egyes szavak esetében helytelen vagy bizonytalan használat figyelhető meg a korai levelekben, mint például a ’ vielleicht’ (talán) és a ’ jetzt’ (most) határozószavak írásmódja esetén. 648
