Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
CZINEGE SZILVIA és az ’ überlassen’ ige részes esetű vonzata helyett tárgyesetbe tette a birtokos névelőt, mint vonzatot: „ich habe mich ganz meinen Schmerz überlassen”.36 36 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Simánd, 1810. szept. 26. MNL OL P 623-A-I.-9.No. 41/6. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 48-49. „[...] az emberi élettől [...]”, „[...] teljesen átadtam magamat a fájdalomnak [...]”. 37 Széchenyi István szüleinek. Santo Guisto, 1815. máj. 5. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 44/41. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 155-156. „Mindez szívem ellen való [...]”, „egészségem tönkrement — és nélküle mindenkinek terhére vagyok”. 38 Széchenyi István Liebenberg Jánosnak. Bécs, 1816. márc. 11. MTA KIK Kt K 196/106. „a kenyér miatt”. 39 Széchenyi István Ernuszt Józsefnek. Pest, 1831. okt. 29. OSZK Kt Lt. „oly sok ügyem miatt”. (Többes számban az irodalmi nyelv is használja a részes esetet a ’ wegen után, ha a birtokos eset nem lenne felismerhető, de itt erről nincs szó, mivel a határozott névelő egyértelműen megmutatja az esetet.) 40 Széchenyi István Fehr Vilmosnak. Bécs, 1845. aug. 18. OSZK Kt Lt „minden esetre”. 41 Magyar jelentése: -nál, -nél. 42 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. London, 1815. nov. 7. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 44/55. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 177-179. „ültem az asztalnál”. Egy későbbi, 1815-ös levelében a gegen ’ és az ’ ohne’ prepozíciókat részes esettel használta, holott ezek tárgyesettel álló elöljárószavak: „Alles dieß geht so gegen meinem Herzen [...] “, „ [...] meine Gesundheit ist zu Grunde — und ohne der bin ich jeden zur Last”.37 Egy további helytelen esethasználat az utóbbi idézetben, hogy a ’ jeder’ háromalakú determináns tárgyesetben szerepel a mondatban, de részes esetben kellene állnia, mert az ige azt vonzza a használt kifejezésben: jemandem zur Last sein - valakinek a terhére lenni. De nem feltétlenül tekinthető hibának, hogy Széchenyi a ’ wegen’ elöljárószó esetén a vonzott birtokos eset helyett a részes esetet használta, hiszen (a mai használatban is) különbség van irodalmi és köznyelvi használat tekintetében: az irodalmi nyelv a birtokos esetet használja, a köznyelv inkább a részes esetet: „wegen dem Brodt ”38 vagy „wegen meinen gar vielen Geschäften”.39 Az 1825 után írott, általam olvasott leveleiben már sokkal inkább jellemző, hogy a gróf odafigyelt a helyes esethasználatra, és csak elvétve fordult elő, hogy felcserélte azokat, például az ’ auf jeden Fall’ - mindenesetre kifejezésnél előfordult, hogy helytelenül részes esettel használta: „auf jedem Fall”.40 Az esethasználattal szorosan összefügg az igékhez, főnevekhez és melléknevekhez kapcsolódó elöljárószavas vonzatok használata is, itt az esettévesztésen túl megfigyelhető az is, hogy olykor nem a megfelelő prepozíciót alkalmazta. Ez leginkább olyan esetekben fordult elő, amikor a magyar szintagmát németre fordítva megtartotta a magyar jelentésnek megfelelő elöljárószót, és nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a német nyelvben egy, a magyar jelentéstől eltérő prepozíció használatos. így az egyik 1815-ös levelében az ’ an’ elöljárószó helyett helytelenül használta a bei41 prepozíciót: „saß bei Tisch”, helyesen: saß am Tisch lenne. 42 639
