Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
SZÉCHENYI NÉMET NYELVHASZNÁLATA LEVELEI TÜKRÉBEN De nemcsak saját magát illette kritikával, hanem a rendszert is, amelyben tanult: „Oda haza nevelve, hízelgő cselédektől környezve és a rossz példának elkerülése végett izoláltan tartva, — ugyan miképp nyílhattak volna fel szemeim. Ha nyilvános tanodába járok, és nevelőim nemcsak nem hátráltatják, sőt előmozdítják, miszerint tanuló társaimmal contactusba jöjjek.”32 32 Széchenyi I.: Önismeret i. m. 8. Idézi még: Viszota Gy: Széchenyi a gymnasiumban i. m. 918-919. 33 Anleitung zur deutschen Rechtlesung und Rechtschreibung, zum Gebrauche der Nationalschulen in dem Königreich Ungarn, und den damit verbundenen Staaten. Buda 1784. A következőkben röviden Bevezetőként fogom említeni. 34 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. H. n., 1809. ápr. 11. MNL OL P 623-A-I.-9.-No. 39. Közli: Zichy A.: Széchenyi levelei i. m. 3-4. 35 Wiesinger, P: Die sprachlichen Verhältnisse i. m. 348—349. A levelek nyelvhasználata A vizsgálatom elvégzéséhez egy 1784-es kiadású Bevezetőt vettem tüzetesebben szemügyre,33 összevetve ezt a későbbi „javított” kiadások kiegészítéseivel, amelyek összességében meghatározzák, milyen volt a korszakban a Standarddeutsch, vagy milyennek kellett volna lennie. Széchenyi első ránk maradt német nyelvű levele 1809 áprilisából származik,34 így az akkori nyelvezetét tekintem kiindulási pontnak, és innentől vizsgálom, hogyan csiszolódott a gróf nyelvhasználata az évek folyamán, s mindezt egyegy — a levelekben előforduló — nyelvtani jelenség kapcsán fogom bemutatni. Amennyiben ezeknek az említett nyelvtani elemeknek a helyes használata 1825-ig kialakult a grófnál, úgy nem vontam be későbbi, 1830-as és 1840-es években írott leveleket, csak azokban az esetekben, ahol még az 1820-as évek elején kelt levelekben is ingadozást lehetett megfigyelni. A német nyelvű idézetek használata a szövegben elkerülhetetlen, ezeket magyarul, saját fordításban, a forrásmegjelölés után lábjegyzetben közlöm. Esethasználat és vonzatúk A német nyelv négy esetet használ: alany-, tárgy-, birtokos és részes eset. A korszak egyik jellemző jelensége, hogy felcserélték a részes esetet a tárgyesettel, vagy éppen fordítva, ami nemcsak ma, hanem akkor is nyelvtani hibának számított.35 Széchenyi esetében sem volt ez másként, olykor még következetesnek is tűnhet a fordított esethasználat a korai leveleiben, legyen szó egy ige vagy egy-egy elöljárószó esetvonzatáról. Mindkettőre van példa az 1810. szeptember 26-ai levelében, amelyben a von elöljárószót tárgyesettel használta részes eset helyett: „von den menschlichen Leben”, 638
