Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
CZINEGE SZILVIA Széchenyi az iskolai tanulmányait 1809-ben befejezte, mert bevonult katonának és részt vett a napóleoni háborúkban. Az arisztokrata nevelés utolsó szakaszából azonban emiatt nem maradt ki, hiszen később több lehetősége is nyílt külföldi tanulmányutakra, igaz, a háborús időszak miatt nem közvetlenül tanulmányai végeztével. 1815-ben néhány hónapig Angliában tartózkodott, majd 1818-ban egy egyéves keleti utazásra indult - mindkét útjáról részletesen beszámolt szüleinek írott leveleiben.25 25 Széchenyi István Széchényi Ferencnek. Korfu, 1818. aug. 25. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 623 Széchenyi család levéltára (a továbbiakban: P 623) P 623-A-I.-9.-No. 44/20. Közli: Zichy Antal: Gróf Széchenyi István levelei szüleihez. Bp. 1891. 196— 198. 26 Kovács T: A német nyelv oktatása i. m. 68. 27 Rolf Lenhart — Teo fii Kovács: Deutschlernen in den ungarischen Ländern vom 16. Jahrhundert bis 1920. Eine teilkommentierte Bibliographie. Bamberg 2013. 26-39. 28 Szász E: Deutschunterricht in Ungarn i. m. 172. 29 Széchenyi István: Önismeret. Bp. 1875. 9. Idézi még: Viszota Gy: Széchenyi a gymnasiumban i. m. 919.; Padányi V: Széchenyi kultúrája i. m. 58. 30 Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához. Összeáll. Fenyő Ervin. Bp. 2005. 63-64. Idézi még: OplatkaA.: Széchenyi István i. m. 34.; GesztesiE.: Széchenyi tanulmányai i. m. 4. 31 Gróf Széchenyi István naplói I-VI. Szerk. és bev. Viszota Gyula. (Gróf Széchenyi István Összes Munkái X-XV.) Bp. 1925-1939. I. 702-703. (a továbbiakban: SzIN és kötetszám), Idézi még: Padányi V: Széchenyi kultúrája i. m. 51-52. Hogy pontosan milyen tankönyvek segítségével sajátította el Széchenyi a német nyelvet, sajnos forrás hiányában nem tudjuk, ráadásul a helyzetet az is árnyalja, hogy a gróf nemcsak intézményi keretek között tanulta a nyelvet, hanem otthonában is, majd később a hadseregben, amely „a modern társadalmak egyik leghatékonyabb nyelviskolája volt”.26 Kovács Teofilnak és Rolf Lenhartnak a magyarországi némettanulásra vonatkozó bibliográfiai gyűjteményéből azonban megtudhatjuk, hogy Széchenyi iskolai éveinek idején milyen tankönyvek voltak forgalomban.27 Ezekről általánosságban elmondható, hogy a latin nyelv oktatásához hasonló módszert követték: tehát szótárhasználat, rendszerezett (gyakran táblázatokba foglalt) nyelvtani egységek és olvasókönyv a fordítási gyakorlatokhoz.28 Széchenyi későbbi írásaiban néha véleményt mondott saját tanulmányairól, amelyeket összességében igen lesújtónak talált, és olykor erős túlzásokba esett, így nem árt ezeket a sorokat kritikus szemmel olvasni. „Felette nehezen és keveset tanultam [...]” - írta az Önismeret lapjain.29 Hasonlóan fogalmazott Béla fiához írt intelmeiben is: „Nekem pl. végtelenül nehéz felfogásom volt; gyermekkoromban szinte semmilyen; - hat-hét esztendős koromban a legnagyobb fáradsággal sem tudtak megtanítani még olvasni sem, úgyhogy akkor közel voltam ahhoz, hogy »grófi trotlinak« tartsanak.”30 Naplójában így írt: „Nevelésem [...] az 1809-es háború miatt abbamaradt és örökre befejeződött. [...] így természetes, hogy minden olyan ismeretben, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek a hivatali és mindennapi élethez, visszamaradtam [...]. Még helyesen írni sem tudtam.”31 637
