Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
SZÉCHENYI NÉMET NYELVHASZNÁLATA LEVELEI TÜKRÉBEN évektől kezdve egyre több magyar nyelvű levél fordul elő, amelyeket egy-egy pályatársához, illetve jószágigazgatójához, Lunkányi Jánoshozhoz vagy titkárához, Tasner Antalhoz intézett. Jellemző azonban, főként a Lunkányihoz írott magyar nyelvű levelekre, hogy gyakran előfordulnak bennük német tagmondatok, mondatok vagy akár egész bekezdések is. Ez feltehetően annak tudható be, hogy német nyelven könnyebben vagy árnyaltabban fejezte ki magát, mint magyarul.20 20 Széchenyi választása. Szerk. Fenyő Ervin. Bp. 2001. 263.; Oplatka A.: Széchenyi István i. m. 31. 21 Viszota Gy.: Széchenyi nyelvkészsége i. m. 117. 22 Széchenyi István iskolai bizonyítványai Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ Kézirattár (a továbbiakban: MTA KIK Kt) K 163/45-54. A bizonyítványokat közli és Széchenyi tanulmányait részletesen elemzi: Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István a gymnasiumban. Száza dok 41. (1907). 912-920.; Padányi V: Széchenyi kultúrája i. m. 56-58.; Csorba E: Széchenyi István i. m.; Oplatka A.: Széchenyi István i. m. 35.; Gesztesi E.: Széchenyi tanulmányai i. m. 5-7. A Ratio Educationis előírása a német mint idegennyelv oktatásával kapcsolatban: heti két óra a háromosztályos kisgimnáziumban és az ötosztályos nagygimnáziumban az első évfolyamok kivételével. (Mindeközben a latint heti tíz órában oktatták.) Erről részletesebben lásd Kovács T: A német nyelv oktatása i. m. 49. Hogy Széchenyi miért nem a Theresianumban tanult, egy összetettebb kérdés, ennek részleteiről bővebben értekezik: Padányi V: Széchenyi kultúrája i. m. 54-55.; Oplatka A.: Széchenyi István i. m. 35-36. 23 Padányi V: Széchenyi kultúrája i. m. 53.; Csorba E: Széchenyi István i. m.; Gesztesi E.: Széchenyi tanulmányai i. m. 4.; VirágL: A magyar arisztokrácia i. m. 74. 24 Fraknói V: Széchényi Ferenc i. m. 267. A levelet közli: 267—270. Széchenyi iskolai nevelése 1801-ben vette kezdetét az elemi ismeretek elsajátításával,21 amely hét tanévet ölelt fel: öt év gimnáziumi képzést és két év bölcsészetet. 1803-1804-ben Pesten piarista iskolában végezte a grammatika első és második osztályát, 1804-1805-ben a harmadik osztályt Sopronban a bencéseknél. 1805—1807-ben a főgimnáziumi első osztályt szintén itt teljesítette, majd a második osztályt ismét Pesten a piarista gimnáziumban. Ezt követően, 1807-ben és 1808-ban Szombathelyen a bölcsészkar első és második évfolyamára járt, bizonyítványát 1808. november 8-án állították ki. A grammatikai osztályok tanítási nyelve a magyar volt, és ezekben az osztályokban — idegen nyelvként — elsősorban a latin állt a tananyag középpontjában; majd a főgimnáziumi két osztályban a német vagy más nyelv oktatása is belépett a tantárgyak közé.22 Ezeket az iskolai éveket azonban ifjú arisztokrata lévén a szokásnak megfelelően nem az intézményben töltötte, ahová beíratták, hanem otthonában magántanulóként, magántanítókkal: Antoine Poupar francia abbé francia és olasz nyelvet tanított, Révay Miklós rajzot és geometriát, Pasquich János csillagászatot oktatott neki, latin nyelvtanára pedig Xantus János volt.23 Félévente kellett vizsgát tennie egy iskolai vizsgabizottság előtt, amelynek tagjai a magyar irodalom kiválóságai voltak, mint például Kresznerics Ferenc nyelvtudós, aki elismerően nyilatkozott az ifjú gróf teljesítményéről egyik Széchényi Ferencnek írott levelében.24 636
