Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Czinege Szilvia: Széchenyi német nyelvhasználata levelei tükrében
CZINEGE SZILVIA a házi tanító segítségével sajátították el, majd a filozófiai fakultás megkezdésekor akadémiai professzorok vették át az oktatásukat, a korábbi nevelő már csak korrepetálhatta a diákokat. A tanulmányok a jogi ismeretekkel folytatódtak, immár állami intézményekben. A képzés egy külföldi tanulmányúttal zárult, ami lehetett akár egyetemi tanulmányút is; az út hossza nagyban függött a család anyagi helyzetétől, így egy tehetősebb ifjú akár egész Európát beutazhatta. A tanulmányok végeztével több pálya is nyitva állt előttük, vállalhattak állást állami hivatalban, a hadseregben vagy visszatérhettek a birtokukra gazdálkodni.16 16 VirágI.: A magyar arisztokrácia i. m. 49. 17 Fraknói Vilmos: Gróf Széchenyi Ferenc 1754-1820. Bp. 2002. 266-267.; Virág I.: A magyar arisztokrácia i. m. 31.; OplatkaA.: Széchenyi István i. m. 33.; Csorba László: Széchenyi István. Bp. 1991. 15-19. Liebenberg (később Lunkányi) János Magyarországra bevándorolt németek leszármazottja volt, Kecskeméten született 1775-ben. A pesti egyetemen természettudománnyal foglalkozott, két évet tanult az orvosi karon, majd 1797-ben a filológia doktora lett. 1798-ban állt a Széchényi család szolgálatába. Darvas István: Adalékok Lunkányi János életrajzához. Soproni Szemle 10. (1956) 3. sz. 227-228.; OplatkaA.: Széchenyi István i. m. 33.; Virág!.: A magyar arisztokrácia i. m. 74. 18 Karmacsi Zoltán: Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás. Ungvár 2007. 12-20.; Pólyák Eszter: Kétnyelvű környezet: áldás vagy átok. Kolozsvár 2012. 8-16.; Borbély Anna: Kétnyelvűség és többnyelvűség. In: A magyar nyelv. Bp. 2006. 19 OplatkaA.: Széchenyi István i. m. 31. Széchenyi tanulással töltött évei többnyire követték a korabeli normákat. Egy Bécsben élő magyar arisztokrata család gyermekeként kétnyelvű környezetben nőtt fel. Széchényi Ferenc és felesége törekedtek arra, hogy magyar szellemben neveljék gyermekeiket, ezért fiaik mellé magyar vagy magyarul jól tudó nevelőket választottak. Már Széchenyi István dajkája, Kőműves Éva is magyar volt, akitől így kisgyermek korától tanulhatott magyarul, majd hétéves korában fogadták mellé szülei nevelőnek a német származású, de magyarul jól tudó Liebenberg Jánost.17 A kétnyelvű környezetben nevelkedőknél meghatározó tényező, hogy a gyermek szülei, illetve a környezete milyen nyelven beszél a gyermekkel és mi az oktatásának a nyelve.18 Széchenyi esetében tehát beszélhetünk a korai kétnyelvűségről, azt viszont nem tudjuk megállapítani, hogy pontosan milyen arányban. Feltételezhető, hogy a családban mindkét nyelven, németül és magyarul egyaránt társalogtak, hiszen Széchenyi anyja, a Bécsben nevelkedett Festetics Júlia is megtanult magyarul.19 Széchenyi ránk maradt levelei közül az elsők, amelyeket 8 és 12 éves korában vetett papírra, magyar nyelvűek, első német nyelvű levele 1809-ből való, amikor 17 esztendős volt. Ezután családjával szinte kizárólag német (a hölgyekkel olykor francia) nyelven folytatott levelezést, majd az 1830-as tiszteletére. Szerk. Deák Ágnes - Völgyesi Orsolya. Szeged 2011. 113-126.; Fábri Anna: „Bárcsak tökéletes és hiba nélkül való lehetnék... ” Teleki László gróf neveltetésének elvei, színterei, szereplői és dokumentuma (1821-1822). In: „Tántoríthatlan elvhűség, sziklaszilárd jellem, lovagias becsület.” Teleki László gróf küzdelmes élete és rejtélyes halála. Szerk. Debreczeni-Droppán Béla. Bp. 2017. 23-44.; Vaderna Gábor: Elet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében. Bp. 2013. 59-101. 635
