Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF csata utáni pusztításokról az Alföld délkeleti és középső területein. Vagyis a templomhálózatból kirajzolódó képet megerősíti az egyik legfontosabb korabeli írott forrásunk is. A tatárjárás pusztítása és a további következmények: várak és elterjedésük Amint azt az elemzett térképek egyértelműen mutatják, összefüggés van a templomhálózat bizonyos elemei, valamint az -egyháza utótagos helynevek és a tatárjárás kori kincsleletek elterjedése között. Vagyis a tatárjárás pusztítása, illetve annak térbeli elterjedése ezeknek az indikátoroknak a segítségével pontosabban meghatározható. Hasonló logika mentén haladva bevonhatóak a vizsgálatba a 13. század második felében épült várak is. Ezekkel kapcsolatban már Fügedi Erik is megállapította,37 hogy döntően olyan területeken épültek, amelyeknek a lakossága nagyobb arányban vészelte át a pusztítást. A tatárjárás és a korabeli várhálózat kérdése azóta is foglalkoztatja a kutatókat, ahogy például Feld István egy külön tanulmányban is elemezte az írott források és a régészeti adatok összevethetőségét.38 Újabban Stephen Pow doktori (PhD) értekezésében ismételten rámutatott,39 hogy a megfelelő helyeken épült várak nagyon fontos szerepet töltöttek be a védekezésben 1241—1242-ben, ami egyúttal a környék lakosságának nagyobb túlélési esélyt is jelentett. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a tágabb, keletközép-európai régió várépítési hulláma a 13. század második felében egyértelműen a tatárjárás tapasztalataira vezethető vissza, nem csak Magyarországon. A két tényező együtt, vagyis a tatárjáráskor megvédett erősségek és a katasztrófát követő 50-60 évben épült várak kirajzolják azt a területet, ahol a lélekszám csak kis mértékben csökkent vagy akár — a katasztrófa által súlyosabban érintett területekről elmenekülök miatt - valamelyest növekedett. A két adathalmazt, a tatárjárás pusztítását jelző és a várak elhelyezkedését mutató térképet egymásra vetítve jól látszik, hogy gyakorlatilag kiegészítik egymást. (6. térkép) A korábbi kutatás már rámutatott arra az ellentmondásra, hogy a várak legnagyobb része a 13. század második felében nem azon a területen épült fel, ahonnét az újabb tatártámadás várható lett volna. Munkánk gondolatmenetét követve a várhálózat elemzése is párhuzamba állítható a templomhálózatból 37 Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 38 Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. Századok 148. (2014) 351-386 és II. Századok 149. (2015) 333-381. 39 Stephen Pow: Conquest and Withdrawal: The Mongol Invasions of Europe in the Thirteenth Century. Doktori (PhD) értekezés. CEU. Bp. 2020. 619
