Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT temetője közül 83, vagyis 23,4% van az Alföld fentebb leírt középső részén. A monostoroknál ez az arány 28% (36-ból 10). (2.a és 2.b táblázat) Felmerül tehát a kérdés: mi okozza egy bizonyos típusú, templomra utaló helynévanyag ilyen mértékű sűrűsödését egy olyan területen, ahol egyébként az átlagosnál kevesebb középkori helynevet szoktunk ismerni, a késő középkorban pedig az ország egyik kifejezetten ritkán lakott vidéke volt. 2.b táblázat All. századi templomok, templom körüli temetők és monostorok területi megoszlása a Kárpát-medencében - az Alföld, a Dunántúl és a peremterületek összesített arányai Régiók templom % kolostor % összes % terület km2 Alföld 37,3 44,5 37,9 79 000 Dunántúl 36,2 47,2 37,4 37 400 Peremterületek 26,5 8,3 24,7 190 000 A helynevekhez az esetek többségében nem tudunk régészeti adatokat kapcsolni, de ahol ez lehetséges, ott gyakran korai, 11. századi templomokat, templom körüli temetőket sikerült feltárni (így Kecskemét-Hetényegyháza, Orosháza- Gellértegyháza, Kiskunhalas-Zöldhalom, Kiskunfélegyháza-Alpári út, Cegléd- Nyúlfülehalom, Papegyház, Bácsfeketehegy).24 Az ismert 11. századi templomépületek, sőt az Alföldön feltárt kora Árpád-kori templomok általában rendkívül kicsik, hajójuk sokszor alig szobányi. A pápai tizedjegyzékben jórészt hiába keressük őket, sőt később is legfeljebb csak kápolnaként, misézőhelyként tűnnek fel, például néhány Debrecen környéki templom. Plébániává a középkor végéig nem tudtak fejlődni. Azok, amelyek mégis bekerültek az 1330-as években készült összeírásba, többnyire a terület peremén találhatók (például Debrecen környékén Bánkegyház és Hegyesegyház, vagy Aradtól nyugatra Kerekegyház). Az egyetlen kivétel talán a belső részen található Cegléd, amelynek környékén több -egyháza utótagú helynevet is találunk (Tápiószőlős-Félegyháza, 24 V Székely György: Hetényegyháza-Belsőnyír Zana tanya. Régészeti Füzetek 1/36. (1983) 153. sz.; Szatmári L: Békés megye i. m. 115.; V Székely György: Árpád-kori települések a történeti Halas határában. In: Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig. Szerk. O. Kovács József - Szakái Aurél. Kiskunhalas 2000. 134.; Rosta Szabolcs: Pusztatemplomok Kiskunfélegyháza környékén. Cumania 20. (2004) 125-126.; Tari E.: Pest megye i. m. 50-51. (Cegléd-Nyúlfülehalom lelőhelyen 11. századi templom körüli temetkezések és egy legalább 12. századi templom maradványai kerültek elő; vélhetően ezzel a lelőhellyel azonosítható a 15. században említett Töröttegyház, de Cegléd határába esik még egy-egy Besenyőegyház, Kőegyház és Téglaegyház helynév is [49.]). M. Nepper Ibolya —Sz. MáthéMárta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981-1985. (Leletkataszter). In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985. Debrecen 1986. 51.; Nebojsa Stanojev: Nekropole X-XV véka u Vojvodini. Növi Sad 1989. 122. 612
