Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF Üjszilvás-Téglaegyház és Székegyház, Cegléd-Kőegyház és Töröttegyház), és amely nagy valószínűséggel azonosítható a pápai tizedjegyzék Seglar helynevével, bár a 13. század második felében a plébániatemplom nem valamelyik korábbi templom helyén, hanem új helyszínen épült fel.25 A pápai tizedjegyzék közismerten a legfontosabb és legátfogóbb középkori listánk az ország templomairól, adatait a hazai népességszámítások vagy a tatárjárás pusztítása kapcsán is felhasználta a kutatás.26 (2. térkép) Az -egyháza utótagos helyek szinte teljes hiánya egy néhány évtizeddel később keletkezett, a működő plébániákat összeíró jegyzékben arra utal, hogy a vizsgált helynevek egy részének elhelyezkedése összefügghet a tatárjárással. 25 TariE.: Pest megye i. m. 47-51., 151. 26 Kiadása: Rationes collectorum i. m. 39-409. 27 Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000. 123-142.; Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása. In: Carmen miserabile. A tatárjárás magyarországi emlékei. Tanulmányok Pálóczi Horváth András 70. születésnapja tiszteletére. Szerk. Rosta Szabolcs -V. Székely György. Kecskemét 2014. 193-230. Az adatok áttekintését másik idősíkban is elvégezve, egészen más képet kapunk. Az -egyháza utótagú helynevek elterjedését összevetve a kolostorhálózat 1240 és 1330 közötti változásával jól látszik, hogy ezek a helynevek ott sűrűsödnek, ahonnan a kolostorok a 13. század második felében eltűntek. (3-4. térkép) A kolostorok szinte teljes hiánya a késő középkorban döntően a terület nagyállattartó jellegének, valamint eltérő társadalmi szerkezetének a következménye volt, az átalakulást azonban a tatárjárás jelentősen felgyorsította, ha nem is mindegyik monostorépület esett a mongol pusztítás áldozatául. A tatárjárás idején elpusztult monostorok egyik jól ismert példája Szer, a 13. század második felében és a 14. század első felében végleg elenyésző intézményeké pedig a Kiskunfélegyháza-Bugac határában feltárt Szent Péter-apátság.27 A jelenség nem csak abban az értelemben a tatárjárás közvetlen következménye, hogy ezeket a templomokat és a hozzájuk tartozó népességet a mongolok pusztították el. A támadás következménye az is, hogy a tatárjáráskor kiürült területeket 1242 után más módon kezdték el hasznosítani (lásd a nagyállattartó kunok betelepítése). A plébániahálózat megszilárdulásának fázisában, a 13. század második felében, ezek a területek, illetve települések már nem voltak abban a helyzetben, hogy részt vegyenek az alsó egyházi szervezet újjászervezésében. A helynevek ebben az esetben a tatárjárás előtti állapot lenyomatai, amikor a plébániahálózat kialakulóban, mondhatni kísérleti fázisban volt, és egészen kis, 100-200 fős közösségek is megpróbáltak saját templomot létrehozni. A 13. század végére mind Magyarországon, mind Európa más részein jellemzővé vált, hogy egy plébániához mintegy 80-100 család, átlagosan kb. 520-530 613
