Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT fbánegyháza, *székegyhdz, ^szegegyház^f Területi elterjedésüket tekintve vannak hasonlóságok a vegyes összetételű helynevekkel, de azokénál jóval egyenletesebb, mivel olyan területeken is rendszeresen felbukkannak, ahol a vegyes összetételű helynevekből csak keveset találunk, mint például Erdélyben. Fontos hangsúlyozni, hogy a fehéregyház(a) helynevek és az imént tárgyalt helynévtípusok területi elterjedése között viszont lényeges különbség van. Míg az utóbbiaknak a Dunántúlon található előfordulásai szinte rátapadnak a Duna észak-déli szakaszára, a * fehér egyház(a) helynevek többsége ettől a vonaltól jóval távolabb tűnik fel. A fennmaradó, vegyes összetétellel képzett 147 helynév a legkülönfélébb előtagokkal fordulhat elő (jelző, személynév, törzsnév, egyéb etnikumjelző stb.). Viszonylag sok köztük a személynévvel képzett (például Bükedegyháza, Bátoregyháza, Derzsegyháza, Izsákegyháza). Ezek tehát hasonlók a személynevekhez kapcsolódó utótagos helynevekhez, ahol az utótag földterületre vagy településre utal, például Dersülése, Jánosháza stb. Ezen esetekben a -háza, -laka, -ülése, falva forma azt is jelzi, hogy az adott személy birtokában volt a megjelölt föld vagy település. Ezt mindenképpen érdemes figyelembe venni az -egyháza formánál. Akad emellett jónéhány, a környezetre utaló szóval képzett helynév is (például Hódegyház, Ludasegyház, Nyíregyháza, Szigetegyház). Ezek egyfajta jelzős szerkezetek, ahol az egyházhoz valami környezeti információt csatoltak, és némiképp hasonlítanak azokhoz a helynevekhez, amelyekben ugyanilyen jelzőt illesztettek a földterületre vagy településre utaló megnevezéshez (például Kökényestelek, Nyírtelek, Kőtelek). Vannak továbbá olyanok is, amelyek minden valószínűség szerint egy korábbi település nevét őrizték meg (Kéregyház, Kölpényegyház). Fontos megjegyezni, hogy a helynevek és a települések száma nem feltétlenül feleltethető meg egymásnak, mivel az egykori települések némelyike igazolhatóan két néven is szerepel (például Bács vármegyében Bácsfeketehegytől délre és Bács mellett délkeletre a Fehéregyház/Félegyház névpár, Arad vármegyében Kürtegyház/Fej éregyház vagy Erdélyben Kerekegyház/Telekegyház). Ezek közül a Félegyház, Telekegyház forma különösen érdekes, főleg, ha ez a névforma a későbbi, mert ez is utalhat pusztulásra. Vannak ezek mellett olyan esetek, ahol csak gyaníthatjuk, hogy az adott helynév egy már ismert település másik neve. Ilyenek főként Békés megye helynévanyagában tűnnek fel mint azonosíthatatlan települések (Bagyusegyház, Bakadegyház, Hallosegyház, Varsányegyház).17 18 17 Utóbbival kapcsolatban Mező András felvetette, hogy esetleg színre utal, ez azonban nem bizonyítható. Lásd Mező András: Színes templomok helyneveinkben I. In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. Szerk. Almássy Katalin - Istvánovits Eszter. Nyíregyháza 2001. 280. 18 SzatmáriI.: Békés megye i. m. 96., 125., 152. Mindez tehát azt jelzi, hogy érdemes többféle bontásban, az egyes névcsoportokat külön is megvizsgálva elemezni a térbeli elterjedésüket. Az összehasonlít608
