Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF hatóság kedvéért kutatásunk első fázisában nem tettünk különbséget ezen csoportok között, és mindegyiket együtt vizsgáltuk térben. Egy második fázisban viszont már külön elemeztük az eddigi kutatás alapján valamennyire elkülönített, illetve a tipológiai alapon eltérő csoportokat. Térképre vetítve az adatokat, ebben az esetben tehát az összes típust — azokat is, amelyeket külön említettünk eddig -, sajátos kép rajzolódik ki. (1. térkép)19 19 A térképeket a tanulmány végén helyeztük el. Valamennyi E Romhányi Beatrix munkája. 20 Silvija Pisk: Toponim Garic u povijesnim izvorima. Radovi Zavoda za znanstvenoistrazivacki i umjetnicki rád u Bjelovaru 4. (2011) 1-14.; Uö: Out Lady of Garic. In: Sacralization of Landscape and Sacred Places. Eds. Juraj Belaj et al. Zagreb 2018. 335-342. 21 Kerekegyház/Telekegyház: 1270-1272 - Kerekegyház. In: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300). Kiad. Jakó Zsigmond. Bp. 1997. 298. sz.; 1279 - Telekegyház. In: Uo. 368. sz. Budatelke 1318-ban említett Budaegyház nevére lásd Anjou-kori Oklevéltár VII. (1323). Szerk. Blazovich László - Géczi Lajos. Bp.-Szeged 1991. 82. sz. A Szerdahely határában egykor létezett Fehéregyház első említése 1316-os (Uo. II. 260. sz.), valamint megtalálható a pápai tizedjegyzékben is. Rationes collectorum pontificorum. Pápai tizedszedők számadásai 1281-1375. Szerk. Ipolyi Arnold. (Monumenta Vaticana I/l). Bp. 1887. 94., 101., 122., 125., 143. Az erdélyi adatok kiegészítését köszönjük Hegyi Gézának. 22 Meglepő lehet, hogy egy középkori témájú tanulmányban erre a római korra keltezett sáncrendszerre mint viszonyítási pontra hivatkozunk, amely az Alföldet mintegy kettéosztja. A sáncnak ma is jelentős részei látszanak, több száz évvel ezelőtt pedig még jóval több része lehetett meghatározó tájelem, igazodási pont vagy akár birtokhatár. A különféle jelenségek térképezése közben tűnt fel, hogy a Csörsz-árok egyes adathalmazok esetében határozott választóvonalként jelent meg. Például, a tatárjárás 1. A helynévtípus az ország északi részén, a Győr-Nagyszőlős vonaltól északra teljesen hiányzik. 2. Szlavóniában szintén nem jellemző sem a magyar, sem a szláv helynévadásban. Az egyetlen itteni adat a Garics vára alatti Mikleuska közelében épült templom horvát neve, Béla Crkva, vagyis *fehéregyház. Garics egész ispánsága a tatárjárás előtt királyi, illetve hercegi birtok, vára pedig még akkor is királyi kézen volt, amikor István zágrábi püspök formálisan is megalapította a garicsi pálos kolostort (1273 előtt) egy korábbi remeteközösségből.20 3. Erdélyből összesen tizenkét adat van, amelyek közül ötször *fehéregyháza összetételben fordul elő (Fehéregyháza, Kisfehéregyház, Szászfehéregyház, Tiszafejéregyház, valamint egy ma már elpusztult település Szerdahely határában), a fennmaradó hatból pedig kettő Veresegyház (Mezőveresegyháza és Székásveresegyháza), további egy-egy pedig *félegyház és ^kerekegyház. A vegyes összetétellel képzett helynevek közé csupán a Gyulafehérvár közelében lévő Oregyház, illetve a Várfalva melletti Kerekegyház Telekegyház névváltozata és a Besztercétől délnyugatra található Budatelke -egyháza utótagos névváltozata tartozik.21 4. Az Alföld Csörsz-árkon kívüli részén 38 ilyen helynév van, ebből héthét *fehéregyházés *félegyház, három ^kerekegyház, nyolc pedig Veresegyház. 22 609
