Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF központi régiójától távolabb is. Az északi hegyvidéki területeken, mint minden más -egyháza utótagú helynév, természetesen ez a helynévtípus is hiányzik. Ezzel szemben a nyugati gyepű területén három, Erdélyben öt előfordulását ismerjük, sőt, még Szlavóniában is felbukkan egyszer a szláv nyelvű változata. Az egész vizsgált adathalmazból ez az egyetlen típus, amely a peremterületeken, egészen pontosan a 11-12. századi gyepű vidékén is nagyobb számban megtalálható (az összes előfordulás egyharmada esik ilyen területre). Leginkább e jellegzetesség miatt úgy véljük, ez a helynévtípus eredetileg egy más rendszerbe illeszkedett, kialakulásának vélhetően a királyi birtokláshoz volt köze. Ezeknek a helyneveknek a magyarázataként elsősorban azt szokták kiemelni, hogy a névadó templomok kőből épültek. Ugyanakkor már Györffy György észrevette, hogy ezek a helynevek viszonylag gyakran kapcsolódnak királyi udvarházakhoz, ami az általunk megfigyelt jellegzetes elterjedéssel van összhangban.15 15 Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 243. Maga a helynévtípus egyébként a Kárpát-medencében lényegesen gyakoribbnak tűnik, mint Közép- és Dél-Európa más térségeiben. 16 Németh Péter: Kőrév - Hímesudvar - Tokaj. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (1975) 5. Az eltérő értelmezésekhez Id. Kiss Lajos-. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. 277 (Himesháza, Himod). Ezen kívül van még néhány olyan összetétel, amely külön figyelmet érdemel. Ezek közé tartozik a ^kerekegyház (12), a Veresegyház (17), illetve a Vöegyház (2) — ezek nagy valószínűséggel az építéshez felhasznált szilárd építőanyagra utalnak —; továbbá a *félégy ház (12), a Vímesegyház (4), valamint az egy-egy előfordulással rendelkező *fekehegy ház (Bácsfeketehegy középkori neve) és *arany egyház. A fehér, fekete, veres és arany mellett más, színre utaló elnevezés — ez idáig — nem ismert. A Vímesegyház egyes feltételezések szerint az épület díszített voltára, mások szerint viszont arra utal, hogy a templom kerített volt, illetve valamilyen sövényfonásos technikával készült (vö. Hímesudvar).16 A *félégy ház helynevekről a kutatás már korábban is azt feltételezte, hogy a tatárjárás idején romossá vált, magányosan álló, valószínűleg szilárd építőanyagból épített templomokat jelölnek. Emellett feltűnő, hogy többször valamely más sajátos helynév mellett, alternatív névadás másik tagjaként bukkannak fel (Bács vármegyében kétszer * fehéregyház, Biharban egyszer ^kerekegyház), másrészt előfordulásaik többsége kívül esik az Alföld középső területén, viszont többször tűnnek fel püspöki székhelyek (Bács, Gyulafehérvár, Várad) környezetében. Mindezen helyneveknek közös jellemzője az is, hogy egynél többször fordulnak elő, sőt — a Vöegy ház és a Vîmesegyház kivételével - tíznél több helyről ismertek a Kárpát-medence területéről. Egynél több előfordulás a felsoroltakon kívül csupán három névalaknál van, ezek azonban semmilyen más szempont szerint nem tekinthetők sajátos helynévnek 607