Századok – 2021

2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat

F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF központi régiójától távolabb is. Az északi hegyvidéki területeken, mint minden más -egyháza utótagú helynév, természetesen ez a helynévtípus is hiányzik. Ezzel szemben a nyugati gyepű területén három, Erdélyben öt előfordulását ismerjük, sőt, még Szlavóniában is felbukkan egyszer a szláv nyelvű változata. Az egész vizsgált adathalmazból ez az egyetlen típus, amely a peremterületeken, egészen pontosan a 11-12. századi gyepű vidékén is nagyobb számban megtalálható (az összes előfordulás egyharmada esik ilyen területre). Leginkább e jellegzetesség miatt úgy véljük, ez a helynévtípus eredetileg egy más rendszerbe illeszkedett, ki­alakulásának vélhetően a királyi birtokláshoz volt köze. Ezeknek a helyneveknek a magyarázataként elsősorban azt szokták kiemelni, hogy a névadó templomok kőből épültek. Ugyanakkor már Györffy György észrevette, hogy ezek a hely­nevek viszonylag gyakran kapcsolódnak királyi udvarházakhoz, ami az általunk megfigyelt jellegzetes elterjedéssel van összhangban.15 15 Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 243. Maga a helynévtípus egyébként a Kárpát-me­dencében lényegesen gyakoribbnak tűnik, mint Közép- és Dél-Európa más térségeiben. 16 Németh Péter: Kőrév - Hímesudvar - Tokaj. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 14. (1975) 5. Az eltérő értelmezésekhez Id. Kiss Lajos-. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1980. 277 (Himesháza, Himod). Ezen kívül van még néhány olyan összetétel, amely külön figyelmet érdemel. Ezek közé tartozik a ^kerekegyház (12), a Veresegyház (17), illetve a Vöegyház (2) — ezek nagy valószínűséggel az építéshez felhasznált szilárd építőanyagra utalnak —; továbbá a *félégy ház (12), a Vímesegyház (4), valamint az egy-egy előfordulással rendelkező *fekehegy ház (Bácsfeketehegy középkori neve) és *arany egyház. A fe­hér, fekete, veres és arany mellett más, színre utaló elnevezés — ez idáig — nem ismert. A Vímesegyház egyes feltételezések szerint az épület díszített voltára, má­sok szerint viszont arra utal, hogy a templom kerített volt, illetve valamilyen sö­­vényfonásos technikával készült (vö. Hímesudvar).16 A *félégy ház helynevekről a kutatás már korábban is azt feltételezte, hogy a tatárjárás idején romossá vált, magányosan álló, valószínűleg szilárd építőanyagból épített templomokat jelöl­nek. Emellett feltűnő, hogy többször valamely más sajátos helynév mellett, alter­natív névadás másik tagjaként bukkannak fel (Bács vármegyében kétszer * fehé­regyház, Biharban egyszer ^kerekegyház), másrészt előfordulásaik többsége kívül esik az Alföld középső területén, viszont többször tűnnek fel püspöki székhelyek (Bács, Gyulafehérvár, Várad) környezetében. Mindezen helyneveknek közös jel­lemzője az is, hogy egynél többször fordulnak elő, sőt — a Vöegy ház és a Vîmes­­egyház kivételével - tíznél több helyről ismertek a Kárpát-medence területéről. Egynél több előfordulás a felsoroltakon kívül csupán három névalaknál van, ezek azonban semmilyen más szempont szerint nem tekinthetők sajátos helynévnek 607

Next

/
Thumbnails
Contents