Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
A TATÁRJÁRÁS PUSZTÍTÁSA ÉS A MAGYARORSZÁGI TEMPLOMHÁLÓZAT alapon is egy másik csoporthoz tartoznak, hiszen nem utótagként jelenik meg az egyházra utaló szó bennük, hanem előtagként. (Ez önmagában is jelez valamiféle különbséget.) Másrészt azért nem kerültek be az adatbázisba, mert ezeknek megkülönböztető szerepük volt: ez esetben az előtag egy hasonló nevű másik településtől vagy településrésztől különböztette meg a falut. Ezek a helynevek a vámos-, vásáros- előtaggal képzett helynevekhez hasonlók. Van továbbá egy, az -egyháza utótagú helynevekhez látszólag hasonló helynévtípus, amely azonban a jelek szerint mégis másként viselkedik. A névváltozatokkal együtt mintegy 55-60 -monostora) utótagú helynévről van szó, amelyek a Kárpát-medence szinte egész területén előfordulnak, anélkül, hogy különösebb térbeli mintázatot mutatnának, bár kétségtelen, hogy a Duna vonalától keletre e helynévtípus gyakoribb, mint attól nyugatra. Ezeknek az elemzése külön tanulmányt igényel, de sem az eddigi kutatás, sem pedig a jelen munka készítése során nem merült fel olyan szempont, amely arra utalna, hogy ezeket együtt kellene tárgyalni az -egyháza utótagos helynevekkel. A későbbiekben, tágabb összefüggésben valószínűleg érdemes lesz ezeket a helyneveket is alaposabban szemügyre venni. Az -egyháza utótagos helynevek térbeli elhelyezkedése A Kárpát-medencében összesen több mint 220 -egyház, -egyháza utótagú, középkori eredetű helynevet ismerünk, amelyek többféle típusba sorolhatóak. Ezeknél a típusoknál nem a történeti helynévanyagot vizsgáló nyelvészeti tanulmányok megjelöléseit használjuk, ugyanis a kronológiai és a térbeli elterjedést elemző kérdésfelvetésünknél nem a kialakulás törvényszerűségeit vizsgáljuk, hanem az időbeli és térbeli határok felrajzolása a célunk. így szeretnénk elkerülni egyfajta körkörös érvelés kialakulását vizsgálataink során. Éppen ezért először kizárólag csak a térbeli elterjedésre koncentráltunk, és ennek alapján próbáltunk meg csoportokat alkotni, majd azt vesszük számba, hogy az eddigi kutatások milyen magyarázatokat, interpretációkat vetettek fel az egyes csoportok kapcsán, és azok mennyiben vethetőek össze a térbeli elterjedés mintázatával. Végül azt is megnéztük, hogy az elkülönülő csoportok mutatnak-e kronológiai különbséget megjelenésük idejét tekintve. Mindezek alapján több következtetésre is jutottunk. Az -egyháza utó tagos helyneveken belül egyértelműen elkülönül egy csoport, amelyet mindenképpen érdemes külön is megvizsgálni. Legnagyobb számban ugyanis a *fehéregyház(a) nevet találjuk meg a forrásokban, amelynek 31 előfordulását vagy valamilyen változatát ismerjük. Térbeli elhelyezkedésük a teljes adathalmazt tekintve a legegyenletesebb. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az ország középső részein találhatók meg, hanem az ország 606
