Századok – 2021
2021 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - F. Romhányi Beatrix – Laszlovszky József: A tatárjárás pusztítása és a magyarországi templomhálózat
F. ROMHÁNYI BEATRIX - LASZLOVSZKY JÓZSEF véleményünk szerint mindenképpen érdemes külön kezelni, mert inkább kapcsolódnak a -falva, -laka, -háza típusú helynevekhez, bár a kelek’ szó jelentésváltozáa sa az Árpád-korban, valamint a későbbi évszázadokban is jelentősen befolyásolta, hogy milyen jelentéstartalommal bírt az összetett helynevekben.13 történetéből II. Bp. 2012. 28.; Földes László: R telek „földterület” jelentéstörténetéhez. Magyar Nyelv 67. (1971) 418-431.; Uö: „Telkek” és költözködő falvak a honfoglaló és Árpád-kori magyarság gazdálkodásában. In: Nomád társadalmak és államalakulatok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp. 1983. 327-348.; Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 13. Szerk. Radies Kálmán. Debrecen 1996. 15.; RáczMiklós — LaszlovszkyJózsef: Monostorossáp, egy Tisza menti középkori falu. Bp. 2005. 72. A nyelvészet oldaláról lásd még Bátori István: A telek mint helynévformáns. Magyar Nyelvjárások 53. (2015) 95-106.; Tóth Valéria: A templomcímből alakult településnevek változásairól. Helynévtörténeti tanulmányok 2. (2006) 38. 13 Belényesy Márta: Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. A telek és a magyar tanya középkori gyökerei. (A magyar táj- és népismeret könyvtára 10.) Bp. 1948.; Földes L.: „Telek” és költözködő falvak i. m.; Laszlovszky József: Einzelhofsiedlungen in der Arpadenzeit. Arpadenzeitliche Siedlung auf der Mark von Kengyel. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 38. (1986) 227-257.; Uö: Tanya szerű települések az Alföldön. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Novák László — Selmeczi László. Szolnok 1986. 131-153. 14 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV. Bp. 1963-1998.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I —III., V. Bp. 1890-1913.; Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza 1997.; Uö: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. Nyíregyháza 2008.; Módy György: Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a török hódoltságig. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 18. (1982) 90-102.; Uö: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig. In: Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996. Debrecen 1998. 165-190.; Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Szentendre 2000.; Szatmári Imre: Békés megye középkori templomai. Békéscsaba 2005. Továbbá lásd még az 1. jegyzetben felsorolt egyháztopográfiai munkák, valamint oklevéltárak. Romániában a Partium területéről rendelkezünk két hasonló célkitűzésű kötettel: Adrian Andrei Rusu - George Pascu Hurezan: Biserici medievale din judetul Arad. Arad 2000.; Dumitru feieu: Geográfia ecleziasticá a Banatului medieval. Cluj-Napoca 2007. E munkáknak - esetleges hibáik ellenére is - nagy érdeme, hogy a tárgyalt terület régebbi és újabb kutatásokból származó régészeti leletanyagát is igyekeztek felgyűjteni, és egyes helyszíneket a szerzők be is jártak, így az eredményeik kompatibilisek a hasonló magyarországi munkákkal. Mindezek nyomán érdemes újra megvizsgálni azt a kérdést, hogy térben és időben miként helyezkednek el az -egyháza utótagos helynevek, megjelenésük összekapcsolható-e a tatárjárás pusztításával. A következőkben éppen ezért a rendelkezésre álló ilyen, teljes középkori helynévanyagot vizsgáljuk, a Györffy György által megfogalmazott gondolatok óta eltelt időben megjelent eredmények felhasználásával. Az adatok Györffy és Csánki történeti földrajzi kötetei mellett Németh Péter Szabolcs és Szatmár vármegyéket feldolgozó köteteiből, egyháztopográfiai munkákból, valamint oklevéltárakból származnak.14 Ami a felhasznált adatok körét illeti, szólni kell röviden azokról a helynévtípusokról, amelyekkel nem fogunk foglalkozni. Az egyház(as)- (például Egyházgelle, Egyházaskozár, Egyházasgerge stb.) és a monostor(os)- (például Monostorpályi, Monostorosábrány, Monostorossáp) előtaggal képzett helynevek két szempont miatt nem kerültek vizsgálatunkba. Egyrészt ezek a nevek formai, tipológiai 605
