Századok – 2021

2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal

LOVRA ÉVA Egylet Heti Értesítőjében megjelentetett monumentális tervében a hegyet teljes egészében az emlékhelynek rendelte alá, terve koncepciója szerint az kiterjedne a Duna felőli lejtő egészére a Gellért tér és a Döbrentei tér között, így a széles feljárókkal együtt a Pantheon a Margitsziget felől majdnem teljes egészében lát­szik, míg a Csepel-szigetről nézve oldalt fordul a Szent Korona motívummal dí­szített központi torony Palóczi 1899 decemberében készült tervében is a korona motívuma dominált. A helyszín szimmetrikus alaprajzának középpontjában álló torony gyakorlati hasznosítására négy lehetséges módot jelölt meg a leírásban: 1. a kilátás élvezete, 2. pontos időjelzés, 3. világítótorony, 4. csillagvizsgáló. (Egy érdekes körülményre is rálátást ad a leírás: 1899-ben a lebontott erőd falainak kő­anyaga még a helyszínen volt, s ezt Palóczi az emlékmű felépítésének „finánciális” szempontjából kedvező körülményként értékelte.) Palóczi Antal építészeti, gyakorlati és teoretikus városépítészeti munkáira jel­lemző volt, hogy pontos költségvetést is készített a tervjavaslatok mellett. Ennek köszönhetően a korabeli építőanyagok és a munkaerő költségeinek változásai is végig kísérhetők. A monumentális épületalkotások sorában az első magyar krematórium terv­pályázatát is meg kell említeni, amelynek során a tervező pályamunkáját 1915 októberében megvásárolták.117 A pályázaton részt vettek a kor elismert építőmű­vészei, Löffler Béla és Löffler Sándor, Árkay Aladár, Böhm Henrik és Hegedűs Ármin is, akik szakrális és szekuláris középületeket egyaránt terveztek. Az első díjat végül Hikisch Rezsőnek ítélték oda. A véleményezés szerint Palóczi épüle­tének ,,alapdiszpozició[ja] szép díszudvarával jó hatást igér. [...] architektúra a korai olasz reneszánsz formaképzését követeli. A négy sarokkupola nélkül még előnyösebb hatású volna”. A rövid indoklásban elsősorban a terv hiányosságait sorolták fel: a mellékhelyiségek, szolgalakások pozicionálását, a kémény kiképzé­sét, illetve az épület elhelyezkedését. 117 Buzay Karoly: Az első magyar krematórium - A bírálati jegyzőkönyvből. Magyar Építőművészet 14. (1916)7-8. sz. 32. 118 Palóczy A.: A Kálvin-tér metamorfózisa i. m. 215—216. Palóczi Antal az elsők között foglalkozott a Kálvin térrel várostervezési szem­pontok és az esztétika elvei szerint.118 1916-ig a Kálvin tér szabályozása kimerült az utcaszélesítésben (a Kálvin és a Boráros tér között). A főváros a Kálvin tér ren­dezésére két pályázatot is kiírt, kevés szakmai sikerrel. Palóczi az első világhábo­rút megelőző években a térfalak átalakulásáról számolt be, a földszintes házakat pedig felváltották a négy- vagy öt-, helyenként hatemeletes épületek, megbontva így a térharmóniát, átírva a térarányokat. Ennek a tendenciának az első világhá­ború vetett véget. A református egyházközösség által elindított bontások miatt 597

Next

/
Thumbnails
Contents