Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL levő épületek architektúrája szerint határoztam meg”.111 Koncepciója szerint még több háztípust kellene készíteni és nemcsak egy építész munkájára hagyatkozni, hanem annak érdekében, hogy a telep „művészi változatosságot mutasson”, tervezésükbe célszerűnek látta bevonni a kor építőművészeit is. 111 Uo. 375. 112 Fleischl Róbert: Munkáslakótelepek és a kispesti állami munkástelep. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 28. (1910) 9. sz. 105-107. 113 Feszi Frigyes. Szerk. Gerle János. Bp. 2004. 139. 114 Medgyaszay István a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője (1900) 30. sz. 269-274. oldalain megjelent A Szent-Gellérthegy kiképzése és a nemzeti panteon című tanulmányát 1900. április 6-án olvasta fel a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályainak ülésén. 115 Medgyaszay István: A Szent-Gellérthegy kiképzése és a nemzeti panteon. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője (1900) 30. sz. 269. 116 Palóczi Antal: Emlékmű a Szt.-Gellérthegyen. Építő Ipar - Építő Művészet 21. (1900) 1. sz. 1-5. Az ívelt vonalú utcákkal, gondosan elhelyezett közintézményekkel és lakótelkekkel kialakított tervet azonban a költségességére hivatkozva elvetették, és Győri Ottmár városi mérnök geometrikus formára dolgozta át. Végül a Győriféle terv szerint épült fel a kispesti munkáslakótelep.112 A monumentális alkotások alapvetően távol álltak Palóczitól, aki a kispesti munkáslakótelep kialakításánál és más városterveiben is mindig az íves és intim megoldásokra törekedett. Két monumentális alkotását tisztán művészi feladatnak tekintette. A Gellérthegy rendezésére vonatkozó terveket meghatározta a hely történelemben betöltött szerepe, így nemzeti emlékhelyként való kialakítása már a városegyesítéstől kezdve megoldásra váró feladat volt. Medgyaszay István, akinek a Magyar Nemzeti Pantheonhoz készített terve megjelent az 1907-es párizsi világkiállítás katalógusában, s aki tervének előképeként tekintett Feszi Frigyes munkájára,113 A Szent-Gellérthegy kiképzése és a nemzeti panteon című felszólalásában114 a Feszi- és a Czigler-féle terv mellett Palócziét is kiemelte. „Az első terv a Feszi-féle panteon-terv volt a múlt század közepéről. Középpontos elrendezése igen monumentális hatású. Egyesületünk [Magyar Mérnök- és Építész-Egylet - L. ÉJ a hetvenes években nagypályázatot hirdetett a »Magyar Nemzeti Panteon« terveire, melyen a klasszikus Czigler-féle terv nyerte el a pálmát. Hatalmas, toronyszerű emlékművet ábrázol a Palóczi-féle terv is, mely az emlékmű köré oszlopsort szán szoborfülkékkel.”115 Palóczi 1900-ban, a Citadellára készített emlékmű-tervében két szempontot vett figyelembe a reprezentáció és a szimbólumok mellett: „egyrészt az emlékmű, általános alakjával a távoli és mélyen alul fekvő álláspontról szemlélőnek helyes arányú, nagy dimenziókat mutasson, de másrészt nem szabad, hogy a hozzá közel jövőnek aránytalannak, túlzottaknak tűnjenek föl e nagy méretek, s az ezeknek megfelelő díszítő részletek.”116 Medgyaszay 1908-ban a Magyar Mérnök- és Építész-596
