Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA ki a térharmóniát, úgy, hogy a létesített tér távolról sem lett azzá, amivé tenni óhajtottam” - írta a tervező 1904-ben.108 108 Uő: A városi terek elrendezése és kiképzése. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 38. (1904) 10. sz. 428. 109 N n.: Bírálati jegyzőkönyvből: A kispesti munkásházak elrendezésének és háztípusainak tervpályázata. Tervpályázatok - Magyar Építőművészet 7. (1909) 2. sz. 20-35. 110 Palóczi Antal: A kispesti munkáslakóház-telep. Művészet 7. (1908) 6. sz. 374. Palóczi mindenkor konzekvensen fellépett az „agyonépíttetés” ellen, rendszeresen felhívta a figyelmet a túlzsúfolt lakások közegészségügyi veszélyeire, s felvetette a kertvárosi családi házak építésének gondolatát is. 1908-ban megnyerte a kispesti munkáslakótelep (Wekerle) szerkezeti kialakításának tervpályázatát, s második díjat kapott a típusépületeiért.109 A munkásházak elrendezésének és az terület úthálózatának (a bírálati jegyzőkönyvben ’Szituáció’) kialakításánál elsősorban a Sitte-féle városrendezési elveket alkalmazta. Az utcák kialakításánál ügyelt arra, hogy változatos utcaképeket hozzon létre, amit az utcák vonalvezetésével ért el. Mivel a tervezési terület teljesen sík, illetve enyhén lejt, ezért az úthálózatában „fő struktúrájában egy a telepet átfoglaló (26 m. széles) körút és egy ívalakú, szintén akkora széles középút dominál. A körút három oldalról veszi körül a telep belsejét s zárt vonallá egészül ki a Budapest határán elvonuló egyenes főút által, mely a főváros határát körítő fásítást (erdőt) szegélyezi.”110 Az esztétikai élmény mellett a közegészségügyre (telepített parkok, parkosított terek és egyenes kapcsolat a közeli ’erdővel’), a forgalomra (sugárút-körút elrendezés, amely a területen belüli térbeli kommunikációt is erősíti) és a megfelelő lakhatási körülményekre is odafigyelt. A Sitte-féle elvek szerinti tervezés a középületek elhelyezésében is érvényesült. A terület központi részén, kiemelt helyen az egyik templom állt, iskola- és óvodaépületekkel a közvetlen környezetében. Erről a térről indultak a másodrendű sugárutak, amelyek nem teljesen egyenesek, enyhe ívük hozzájárult a változatos utcaképek kialakításához. A 12 elemi iskola és a 8 óvoda épülete a területen szétszórva helyezkedett el, részleges alközpontokat létrehozva, míg az egyéb középületek a főközpont (tér) közvetlen közelébe kerültek. Palóczi Antal tervének egyik érdekessége, hogy saját bevallása szerint az utcákat és tereket egyenként tervezte meg, így a területen, ha a tervei szerint valósul meg, minden egyes utcának egyéni karaktere lett volna. 21 típusépületet tervezett és ezeket variálta az utcák karakterének kialakításánál, együtt az utcák és terek térbeli elrendezésével és a térfalak kialakításával: „nem maradtam egy útsémánál, amelyet egyformán applikáltam volna végig, hanem minden egyes utcának kiképzését külön-külön vettem fontolóra, s minden térnél egyenkint is külön mérlegeltem, annak alakját, körülhatárolását s területi kiterjedését a rajta 595
