Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL egy ötlettervvel állt elő, amelynek kulcsa az út kiszélesítése volt.101 Kifejtette, hogy amivel 1907-ben a hatóság, a székesfőváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa foglalkozik, annak a tervezetét 1893-ban az Ipartestületben ő egyszer már bemutatta.102 Az 1908. évi XLVIII. te. 1. §-a legitimálta a budai Attila út szélesítését és szabályozását, s Palóczit és Devecits Ferencz [sic] székesfővárosi műszaki tanácsost bízták meg a szabályozási terv kidolgozásával.103 Korábban Devecis, aki nem kívánt új vonalat nyitni - hanem csupán a meglévő vonalat javítani - megígérte, hogy „Palóczi tervét tanulmányozni fogja”.104 A következő évben a körút kérdésében nem jutottak megegyezésre. A városszabályozást azonban kiterjesztették a Tabán területére is, amelynek kapcsán több alternatív tervet is kidolgozott a székesfőváros, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának műszaki bizottsága, de a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai közül is néhányan részt vettek benne, közöttük Palóczi Antal.105 101 Palóczy Antal: Uj „Boulevard “ a jobbparti városban. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 26. (1907) 17. sz. 185. 102 N n.: A kézműipari szakosztály ülése: A főváros budai részének rendezésére vonatkozólag az épitő- és műipari szakosztály által készített Palóczi Antal-féle tervezet gipszmintájának bemutatása. Magyar Ipar 14. (1893) 4. sz. 83. 103 Palóczy Antal: A 30 m. szélességben tervezett budai új körút - a mérnöki hivatal tervével összevonva (1908). Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár BT 392. 104 N zz.: Vegyesek. Építő Ipar 31. (1907) 18. sz. 179. 105 Palóczi Antal: A budapesti Tabán szabályozása. Építő Ipar 36. (1912) 11. sz. 107-109. 106 Uő: A Kálvin tér metamorfózisa. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. (1916) 32. sz. 215. 107 Uő: Az emlékszobrok elhelyezéséről. Művészet (1904) 151-157. „Amidőn tehát nyilvános emlékszobroknak köztéren való felállításáról elmélkedünk, elsősorban a városi közterek elrendezésével és kiképzésével kell foglalkoznunk.” Uo. 154. 1900-ben Palóczi egy fontos előadást tartott Budapest új szabályozásáról. Beszélt a főváros extenzív terjeszkedéséről, újabb beosztásáról közigazgatási és városépítési szempontból, Nagy-Budapest kérdéséről, az „éktelen építkezések” elleni lehetséges védekezésről. Ugyanebben az évben részt vett Budapest végleges szabályozása tervpályázati programjának kidolgozásában is. Palóczi foglalkozott a terek rendezésének kérdésével — tervet dolgozott ki például a Kálvin tér rendezésére106 — és az emlékszobrok köztéri elhelyezésével is.107 A tereket vizsgáló tanulmányában (A városi terek elrendezése és kiképzése, 1904) elemezte a Szabadság tér tervezéstörténetét, valamint az elfogadott terv mellett saját tervét is bemutatta. O már az Országház tervezésére és területrendezésére kiírt pályázatban (1881-1883) is foglalkozott az Újépület lebontásának kérdésével, de csak 1892-ben került sor a mai Szabadság tér szabályozására. Az évek során több pályázatot is kiírtak e tér rendezésére, végül Palóczi névtelenül, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyleten keresztül benyújtott egy tervet, amelyet a főváros elfogadott. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa mégis „kijavította belőle az árkádokat, 594
