Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA községi adósságok jegyzékét.75 Ez a próbálkozás azonban nem vezetett eredményre, talán azért, mert végül az adatgyűjtés hiányos maradt, vagy azért, mert az azt elrendelő Averescu-kormány év végén megbukott és utóda, a Ion. LG. Brátianu vezette testület nem erőltette ezt a lehetőséget. 75 SJAN CS, F 2. 15/1921. 17. £ Karánsebes városának ekkor 1 129 000 K függő adóssága volt. 76 MNLOLZ41 607. cs. 4551. t. 3910c/I. 77 A következő intézetekkel biztosan sor került legalább előzetes érintkezésre és a tárgyalási szándék kinyilvánítására: Temesvári Takarékpénztár, Aradi Első Takarékpénztár, Aradi Széchenyi Gőzmalom, Albina, Nagyszebeni Általános Takarékpénztár, Máramarosi Takarékpénztár. 78 MNL OL Z 41 614. cs. 4567. t. 39101/1-1,1-4,1-5,1-11,1-12,1-13. 79 A klíring egy elszámolási technika, amelyben a felek az egymással szembeni követeléseiket összesítik, a kölcsönös követeléseket leírják és csak a különbözeiét egyenlítik ki fizetés révén. A TÉBE tagszervezetei közül 1922 nyarán már jó néhányan lépéseket tettek a romániai üzletfelekkel szemben fennálló függő viszonyok rendezésére. Persze nem a községi hiteleké volt az elsőbbség, de azért azok jelentősége a problémakomplexumban biztosan nőtt. Legalábbis a PMKB már idézett 1923-as kimutatása76 arra utal, hogy a magánhitelek esetében inkább a törlesztési árfolyamon elszenvedett veszteség okozott problémát (a halmozódó hátralék alacsony értéke folyamatos törlesztésre vagy törlesztési kísérletre utal, ahogy az is, hogy 1918. október vége és 1923 szeptembere között közel 20%-kai csökkent a fennálló tartozás, bár ebben szerepe lehetett a karánsebesihez hasonló konverzióknak is), ezzel szemben a községi kölcsönök összességében nem fizető hitelek voltak. Éppen ezért a TÉBE tagjai egyeztetett álláspontra próbáltak jutni, vagy legalább egy minimális követelményrendszert elfogadni arra vonatkozóan, hogy melyek azok a feltételek, amelyeknél rosszabbat nem fogadnak el az egyes - önállóan megegyezést kereső — pénzintézetek. Végül a TÉBE nem tudott kompromiszszumot találni, mindig voltak olyan tagjai, akik nem fogadták el a többiek közös álláspontját, és így az egyesület vezetése - Kresz Károly, Milos György, Imrédy Béla, Reményi Schneller Lajos — inkább lemondott arról, hogy részt vegyen a tárgyalásokon. Ezzel együtt a megbeszéléseken és az aradi és temesvári bankokkal lefolyt tárgyalásokon kirajzolódtak a leglényegesebb problémák,77 amelyek aztán a magyar—román kormányközi tárgyalásokon is visszaköszöntek.78 Az első tisztázandó kérdés maga a rendezés módja volt, hogy vajon egyenként vagy az egyesület révén közösen, de magánúton számoljanak-e el a romániai partnerekkel, vagy pedig — amint azt a TÉBE 1919-es emlékirata is tartalmazta — klíringet79 alkalmazzanak. Az utóbbi megoldás folytán a követelések jelentős részét a magyarországi bankok egymás közti elszámolásra fordíthatták volna, és csak az ezután fennmaradó egyenleget kellett volna valutában kiegyenlíteni — állami segítséggel. A klíring javaslat ugyanis, amelyet Bátor Viktor, a PMKB képviselője vetett 59
