Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA egybevetésével (1903) című írásának egyes fejezeteiben felhasználta, illetve majdnem szó szerint átvette Josef Stübben Der Städtebau várostervezési kézikönyvének vonatkozó szakaszait.60 Stübben többek között a híd és az utcák kapcsolatával is foglalkozik és megkülönbözteti a híd megközelítésének lehetséges módjait, ezzel egyidejűleg az utakat is. Eszerint az út vezethet a város központjából egyenesen a folyóig, s léteznek mellékutak, amelyek a folyópart mentén futnak. Palóczi 1903-as munkájában így ír: ,,b) Az egy tengely irányában symmetrikus tér: alakja félkör — egész a derékszögletes négyszögletig; ott, hol a forgalom egy főirány — egy főépület felé gravitál. így pl. városi kapuk, hídfők, vasúti indóházak stb. előtt.”61 A tér fajtájának leírása is megtalálható a Stübben-féle kézikönyvben.62 Palóczi munkája tehát lényegében a Stübben-féle kötet egyes részeinek magyar fordítása. Nyilvánvaló, hogy Palóczi Stübben kézikönyvét használta fel A városi terek elrendezése és kiképzése (1904) című munkájában is. A kortársak nem vették észre a plágiumot, így Palóczit, mint korának jövőbe tekintő nagy teoretikusát tartották számon, holott csak megfelelő ismeretekkel rendelkezett a várostervezés korabeli külföldi szakirodalmáról és megengedte magának, hogy szinte változtatás nélkül átvegye azok szövegét és az ábráit. 60 Josef Stübben: Der Städtebau. Darmstadt 1890. Angolra ford. Adalbert Albrecht 1907-ben: City Building. Eredeti kiadás: Cambridge 1911. Reprint Julia Koschinsky és Emily Talen előszavával. Az idézetek az angol nyelvű kiadás számozását használják. Stübben, J.: City Building i. m. 82. 61 Palóczi A.: A városok rendezése i. m. 81-83. 62 Stübben, J.: City Building i. m. 108. 63 Palóczi A.: A mai városépítés alapelvei i. m. 10-12. Stübben mellett Sitte is inspirálta őt. A német szerző egyik művében példákat sorolt fel és megoldásokat is javasolt az általa nem megfelelőnek tartott várostervezési döntésekre, leginkább a közterekkel kapcsolatban. Ezeket Palóczi is átvette: „A köztér jó hatásának nyitja annak körül-határolása módjában rejlik. A körül-határolással, körülépítéssel lehetőleg zárt falfelületeket kell törekedni előállítani, s ezeket a falfelületeket lehetőleg kevés utcával szabad csak áttörni [...], a tér alakjának nem kell föltétlenül szabályosnak lenni; [...] dimensiói az oda állított vagy állítandó épületek méreteivel legyenek arányosak. [...] A térhatásra nézve fontosak még a tér területének beosztása, kiállítása és szintező viszonyai.”63 Az egyértelmű egyezések és az átvett részletek ellenére is Palóczi munkája nagy jelentőséggel bírt, ugyanis az általános bevezetés után konkrét, általában budapesti példákon keresztül vázolta és elemezte a városrendezés különböző feladatait és problémáit, valamint a terek kialakításának gyakorlatát. A városi terek elrendezése és kiképzése (1904) című munkájában a budapesti Szabadság tér kialakítását vizsgálta a pályamunkákon keresztül. Megállapította, „1. hogy a szabályozás akkor lehet tökéletesebb, ha mentői tágasabb keretre, mentői nagyobb területre 587
