Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL terjeszthetjük ki; 2. hogy előre kell tudnunk, minő középületet helyezünk ott el, mert csak annak ismeretével alakítható meg a tér, harmóniában az épülettel és végre, 3. hogy e technikai műveletnél a tervezés első vonásától kezdve végig »művészi« szempont, esztétikai megfontolás vegyék át a szerepet”.64 64 Palóczi Antal: A városi terek elrendezése és kiképzése. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 38. (1904) 10. sz. 428. 65 Palóczi művészettörténeti munkáira, amelyek őt az építész-írók közé emelték, jelen elemzésben nem térhetünk ki. Palóczi Antal: Vignola oszloprendszerei. XII. fotolithografozott táblával. Bp. 1890.; Uő: Michel Angelo Buonarotti mint építész és mérnök I —III. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 9. (1875) 8. sz. 342-361.; 9. sz. 379-386.; 10. sz. 434-443. 66 Palóczi Antal: Miskolc rendezett tanácsú városának szabályozása. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 31. (1897) 6. sz. 259. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben tartott előadásai később megjelentek szakmai lapokban is, így hirdette és tudatosította a modern várostervezés elveit és irányait a történelmi Magyarország területén, s nagy hatást gyakorolhatott a szakma fejlődésére.65 A várostervező Palóczi városrendezési elvei a mai Magyarország határain túl is befogadásra találtak. A budapesti székhelyű Magyar Mérnök- és Építész-Egylet mellett ugyanis annak égisze alatt helyi érdekeltségű egyesületek is alakultak, s azok tagjai ugyanúgy olvashatták írásait, adott esetben hallhatták felszólalásait. A korabeli szaksajtóban megjelenő pályázatok is országosak voltak, sőt egy-egy kiemelt esetben, mint amilyen az Országház tervezése volt, a pályázatokat nemzetközi szintre emelték. Palóczi néha pályázóként is indult, de leginkább a pályázatokat előkészítő, valamint véleményező bizottságokban és a zsűrikben tevékenykedett aktívan. A Miskolc szabályozási tervének bírálatában {Miskolc új városszabályozási és -bővítési tervéről, 1894) megfogalmazott irányelve akár Palóczi szakmai hitvallásának is tekinthető: „A városok czéltudatos, tervszerű építését, azok rendezését és szabályozását a városi népesség szaporodása, azoknak kellő lakásokkal való ellátása, a közegészségi viszonyok egyre súlyosbodó komplikációja, de különösen a kereskedelemnek és közforgalomnak rendkívüli átváltozása, eszközeinek hatványozott sokasága, valamint az ipar óriási növekedése és általános föllendülése minálunk is megkövetelik.”66 Mindez megegyezik azokkal elvekkel, amelyeket Stübben és Wagner ’mérnöki’, funkcionális és Sitte művészi elveken alapuló városformálása jelentett. Palóczi a kor neves építészeivel együtt vett részt az aktuális építészeti pályázatok elbírálásában. Például Pecz Samuval a budapesti magyar királyi távbeszélő hálózat épületének tervpályázatát véleményezte (a bírálati jegyzőkönyv 1900. január 18-án készült), Lechner Ödönnel pedig Maros vásárhely színházának 588
