Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL Palóczira nagy hatással volt Stübben városterve is, amelyet felolvasásában hoszszan elemezett. Későbbi munkáiban gyakran visszautalt Stübbenre és Sittére, és Baumeistert az építésügyi szabályzatok kontextusában említette: „Németországban Adickes, valamint Baumeister voltak kezdeményezői a fokozatos építésügyi szabályzatnak, amely az 1890-es években és e század első tizedében, különösen a »Deutscher Verein für öffentliche Gesundheitspflege« szorgalmazása folytán az öszszes német nagy és középvárosokban, a skandináviai államokban és Hollandiában elterjedt és Angliában is némi megváltozott formában meghonosult. Ellenben nem talált még eddig talajra Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban stb.”56 Palóczi Antal: Az építésügyi szabályzatok kérdéséhez. Építő Ipar - Építő Művészet 42. (1918) 4. sz. 28. 57 Helmár Ágost: Pozsony és a városépítés elvei a múltban és a jelenben. In: Városszabályozási kérdések i. m. 29. 58 Palóczi A.: Pozsony szabad királyi város szabályozásáról. In: Városszabályozási kérdések i. m. 9-10. 59 Palóczi Antal: A városi terek elrendezése és kiképzése. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 38. (1904) 10. sz. 413-428.; Uő: A városok rendezése: Budapest viszonyainak egybevételével. Bp. 1903.; Palóczi Antal: A mai városépítés alapelvei. Bp. 1908. Városszabályozási kérdésekben a német rendszert és Bécs példáját tartotta követendőnek, a gyakorlati problémák megoldásában pedig egyértelműen Sitte, míg a várostervezés elveiben és elméleti munkáiban Stübben és Sitte inspirál ta. Pozsony városrendezési tervezete kapcsán Helmár Ágost a következőket írja: „Pozsony oly szerencsés, hogy Palóczi Antal műépítész és tanárban oly mesterre bízta újabb bővítési és szabályozási tervének kidolgozását, aki Sitte elveit, tehát a városépítés legújabb és teljesen bevált elveit híven követi.”57 Palóczi rövid ismertetéséből az is kiderül, hogy terve mennyiben volt más, mint a Stübben- és Wagner-féle elképzelések, s miben követte a Camillo Sitte által képviselt elveket: „Súlyos tévedésnek, kegyeletsértőnek találnám, ha a város növekedésére szánt területen sablonos, közömbös felosztást létesítenék és minden művészi érzék kiküszöbölésével az a vonalzási rastum kiséreltetnék és honosíttatnék meg, amely, sajnos részben máris alkalmazást talált [...]. A nagyobbítandó város úthálózatában ezért igyekeztem az elődök példáján buzdulva, azok szellemében eljárni, az úthálózat kiképzésében ezeket a magasabb s művészi szempontokat érvényesíteni.”58 Ezeknek az elveknek az alkalmazása mindenekelőtt az új utcáknak a város lankáihoz alkalmazkodó vonalvezetésében nyilvánult meg, miközben nagy hangsúlyt fektetett a »közegészségi viszonyok« fejlesztésére is: az ipari területeket a lakóterületektől elválasztó zöldterületek, a nagyobb útszélességek, az új terek és parkok, az utcák nyitása által megvalósulhatott volna a sűrű városszövet lazítása és a nagyméretű tömbök felosztása is — amennyiben a tervet kivitelezik. Palóczi elméleti munkáiban főleg a térszervezéssel, a korabeli (modern) városrendezés alapjaival foglalkozott.59 A városok rendezése — Budapest viszonyainak 586
