Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA kölni és Otto Wagner bécsi építőtanácsos tervei iránt érdeklődött, amelyek „nemcsak roppant arányú kiterjedésük, hanem a bennük levő alapvető-eszmék miatt is minden szakértő legfeszültebb érdeklődését lebilincselték”.52 A két első díjjal jutalmazott tervet egymással összehasonlítva így jellemezte: „Wagner a monumentális kiképzés nagy tenorjában halad a város részleteinek alakításában, nagy méretű sugárutakat és kör utakat létesít, és bizonyos általánosítással kezeli az utcahálózat újra való megállapítását és a régiben való változást, nagy súlyt helyez a reprezentációra, azért elrendezésének néhány valóban nagyszerűen fénylő pontjait hatásos és remek módon készült perspektívákkal tárja a szemlélő elé. Alkotásaiban a művészi kiképzés dominál, de azért a város beépítésében a forgalom és közegészség kívánalmaira fontosságukhoz képest tekintettel van. Stübben tervében a most érintett városszépítő tényezők ritka harmóniában ki vannak elégítve és egymással teljes egyensúlyba hozva. Az ő városa a mily remek szép, épp annyira célszerű és otthonos is. Bámulatos könnyűséggel varázsolt már meglévő - sőt alárendelt városrészeket is csekély változtatással érdekessé-művészivé - a köztereket ezerféle változatban, minden utcakeresztezésnél szebbnél-szebb alakokat és képeket állít szemünk elé.”53 pályázat eredményeinek bemutatása után méltatta Wagner munkáját Der General-Regulierungsplan für Gross-Wien című írásában. Megjelent: Deutsche Bauzeitung 28. (1894) 20. 123-125. 52 Palóczi Antal: Bécs újabb szabályozása és rendezése. Építő Ipar 18. (1894) 16. sz. 191. 53 Uo. 54 Az építésügyi rendszabály kiadásának éve 1894 volt. Előadásában ekkor foglalkozott Palóczi is Budapest jövőjével (1894. január 29.). Már nagyban folytak a millenniumi előkészületek, dübörgőit az egységesített városépítés (Nagykörút, Andrássy út). Lásd Mudrony Soma: Budapest jövője - Városrendezési tanulmány (Orsz. Iparegyesület megbízásából). Bp. 1893. A könyvben szerepelnek Palóczi tervjavaslatai a Tabán szabályozására és az Eskü-téri hídfő környezetének kiépítésére. 55 Otto Wagner: Üdvözlet a magyar építőművészeknek. Vállalkozók Lapja 36. (1915) 51. sz. 1. Wagner feltehetően az Osztrák-Magyar Monarchia határain túlra is tekint, így a lapban használt „kultur czentrum” kifejezés a nagyobb városokra vonatkozik, amelyek kulturális központ szerepet is betöltötték. 1894-ben jelent meg a fent idézett tanulmánya, és április 18-án felolvasást tartott ebből Városrendezés Bécsben és Budapesten címmel az építő- és műipari szakosztály ülésén.54 (Ekkor indítványozta azt, hogy Budapest újabb általános szabályozására nyilvános tervpályázatot írjanak ki.) A Gross-Wien projekt városrendezési pályázatának elemzése során felmerült benne Nagy-Budapest ki nem mondott eszméje is. Ezt az utókor ugyan Bárczy polgármester víziójának tartja, de Palóczi már 1894-ben foglalkozott a kérdéssel. Wagner monumentális városépítési elveit, a reprezentációt és a sugárutakat nem tartotta követendő példának a magyar főváros számára. (Wagner 1915-ben előadást tartott Budapesten Üdvözlet a Magyar építőművészeknek címmel. A Vállalkozók Lapjáén közölt, vele készült interjúban Wagner a nemzeti építőművészet kapcsán kifejtette, hogy az építészeti alkotások művészi kifejezésének az összes kulturális központban [kultur czentrum] hasonlóknak kell lenniük, így tehát kimondott nemzeti stílus szerinte nem is létezik.55 ) 585
