Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL Sitte is képviselt, miszerint a várostervezés legfontosabb szempontja a város egészére kiterjedő egységes városszabályozási terv következetes megvalósítása, és nem a tágabb kontextus nélküli épületek építése. Városbővítési és szabályozási tervjavaslatait a kor modern várostervezési elvei szerint készítette, miközben nem tévesztette szem elől Sitte meggyőződését sem, miszerint a város kialakulásának megismerésében, az evolúciójában rejlő törvényszerűségekben benne rejlik a település jövője is. Pozsony városszabályozási és városbővítési terve kapcsán így írt erről: „Nagy feladatomhoz ekkép érthető habozással fogtam, s kutatva a város históriai fejlődését nyomról-nyomra követtem a város százados kialkotását. Hogy megismerkedve a múlttal, megértsem a jelent és tudjak következtetni annak jövőjére!”49 Camillo Sittéhez hasonlóan tehát ő is vallotta a múlt és a kortárs tervezés közötti folyamatosság fenntartásának fontosságát; a város épített és természeti értékei, szerkezete eredeti variabilitásának tiszteletben tartását, összehangolva a forgalom, a lakhatás, a közegészségügy és az esztétika kívánalmaival. Palóczi a modern várostervezés megismert elveit továbbfejlesztette és főként a budapesti viszonyokra alakította. Elméleti műveiben főleg Budapesttel foglalkozott, s vidéki várostervezési munkáiban és a tervjavaslatok bírálataiban is vissza-visszautalt a fővárosra. útmutatóját megelőzte: Reinhard Baumeister: Stadt-Erweiterungen in technischer, baupolizeilicher und Wirtschaftlicher Beziehung. Berlin 1876. Baumeister ebben a művében alapozta meg a mérnöki várostervezés elméletét. 49 Palóczi Antal: Pozsony szabad királyi város szabályozásáról. In: Városszabályozási kérdések. Pozsony 1909.2-3. 50 Lovra Eva: Urban Typology in the Habsburg Empire, 1867-1918, with a Special Emphasis on Hungarian Towns. Architektúra & Urbanizmus 52. (2018) 3-4. sz. 49-52. 51 A Gross-Wien projekt városrendezési pályázat eredményeinek elemzése alább olvasható. A Bécs általános városrendezésére kiírt pályázat, Der General-Regulierungsplan für Gross-Wien két első díjas tervét az osztrák Otto Wagner és a német Josef Stübben készítették. 1911-ben Wagner a pályázat tapasztalatait és ötleteit írta le Die Großtadt című munkájában, Stübben 1894-ben, közvetlenül a A nyugat-európai, főként a német hatás nem kerülte el a magyar várostervezőket. Az ekkor alkotó építészek többségére természetesen nagyban hatott a külföldi oktatási intézményekben megszerzett tudás. Sokan tanultak Bécsben, Grazban, Berlinben, Zürichben és az ottani tapasztalatokat magukkal hozták Magyarországra. A Monarchia építészei és mérnökei munkavállalásuk során nem álltak meg az osztrák—magyar belső határnál.50 Palóczi ismerte és folyamatában követte a várostervezés-elmélet trendjeit és már az új elméletek megjelenésekor felfigyelt a tehetségesnek tartott szerzőkre, így Stübben 1890-ben, Sitte 1899-ben megjelent művei sem kerülték el a figyelmét. 1891 és 1892 során végig figyelemmel kísérte a Bécs általános rendezésére és szabályozására kiírt pályázat alakulását, a Gross-Wien projekt51 eseményeit. Tanulmányozta a bécsi városházán kiállított díjazott és megvásárolt tervjavaslatokat, különösen Stübben 584
