Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA szabályzattal kapcsolatban megfogalmazott kritikai észrevételek (annak ellenére, hogy az új építésügyi szabályzat kialakításába bevonták a szakmai szervezeteket is) még évek múltán sem halkultak el. Az 1914-es építési szabályzattal kapcsolatban Palóczi leszögezte, hogy szerinte alapvetően nem az építésügyi szabályzatban foglaltakat kell bírálni, hanem azt a hiányt kell észrevenni, ami gátolja a szabályzat alkalmazását. Az „építésügyi szabályzat nem önmagában és különálló ténykedés! Szerves kapcsolatban, elválaszthatatlan szoros összefüggésben áll vele: a város beépítő terve!”45 Budapestnek még ekkor (1914) sem volt használható városterve. (Ezt az állítást a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1911-ben cáfolta.) Ahogy a helyzetet Palóczi 1918-ban összefoglalta: „hiába fáradnak és csinálnak új építésügyi szabályzatot, hibás és meddő lesz az eredmény, míg csak nincs, és nincs jól megszerkesztve az átalános szabályozó és beépítő város terv, amelynek alapján azután céltudatosan lehet irányítani Budapest jövőjét - amaz elvek és tanulságok szemmel tartásával, amelyeket a modern városépítés meggyőző erővel hirdet és különösen a német városok hálás eredménynyel alkalmaznak is!”46 kívánalmai mellett a terek művészi alapokon való kiképzésére, a változatos beépítési módokra is hangsúlyt fektettek, végül az 1914-es Építésügyi Szabályzatban találtak befogadásra. 45 Palóczi Antal: Az építésügyi szabályzatok kérdéséhez. Építő Ipar - Építő Művészet 42. (1918) 3. sz. 19. A cikk közvetlen előzményeként Palóczi még 1915-ben megjelentette Stübben egyik fontos tanulmányát fordításban: Stübben előadásai: Az építésügyi rendszabályok és a hatóságok föladatai különösen művészi szempontból. Építő Ipar - Építő Művészet 39. (1915) 29. sz. 172-173.; 30. sz. 177-178.; 31. sz. 183-184.; 32. sz. 190.; 33. sz. 197-198.; 34. sz. 201-202. 1918-ban újra közölte a tanulmány fordítását, de ekkor már saját megjegyzéseivel kiegészítve. Ezekben pedig reagált az aktuális budapesti városszabályozási helyzetre. Palóczi Antal: Az építésügyi szabályzatok kérdéséhez. Építő Ipar - Építő Művészet 42. (1918) 3. sz. 19.; 4. sz. 28.; 6. sz. 45-46.; 8. sz. 60-61. 46 Palóczi Antal: Az építésügyi szabályzatok kérdéséhez. Építő Ipar - Építő Művészet 42. (1918) 4. sz. 19. 47 Camillo Sitte: Der Städtebau nach seinen Künstlerischen Grundsätze. Wien 1889. A mű új alapokra helyezte a várostervezés gyakorlatát, hirdette a városok esztétikai elvek szerint való rendezését és tervezését. 48 Josef Stübben: Der Städtebau. Stuttgart 1890. A részletes, összefoglaló munka városépítési útmutatója és leírása az adott időszak városai alkotórészeinek, funkcióinak és működésének. Stübben A teoretikus Palóczi az 1880-as évektől figyelemmel kísérte a modern városrendezési elmélet és gyakorlat irányzatait. Előadásain, tanulmányain keresztül igyekezett népszerűsíteni és elfogadtatni az új elvek hangsúlyos tételét, a közegészségügyi, a közlekedési és az esztétikai tervezés fontosságát. Várostervezési munkáiban leginkább Camillo Sitte 47 funkcionális, ám mégis a város művészi formálására törekvő tervezési elveire és gyakorlatára támaszkodott, míg elméleti írásaiban a mérnöki szemléletű Josef Stübben elemzéseit és rendszerező módszereit, valamint Richard Baumeister elméletét használta fel.48 Vallotta azt az elvet, amelyet Stübben és 583
