Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL terv kialakításának folyamán jelezte az elképzeléssel kapcsolatos fenntartásait. Szerinte ugyanis az nem gondoskodott sem a jövőben építendő középületek, sem a pályaudvarok, sem a városi közlekedés eszközeinek megfelelő elhelyezéséről. Azt az álláspontot képviselte, hogy a városnak a harmonikus fejlődés érdekében a Duna mindkét partján egyformán kellene terjeszkednie, ezzel összefüggésben pedig elvetette azt az ötletet, hogy a város kiépítése egyedül a rákosi homokrétekre koncentráljon. „Budapest középpontjául kell, hogy a Duna maradjon meg”41 — hangsúlyozta. 41 N. n.: Magyar Építőmesterek Egyesülete - jelentés. Építő Ipar 32. (1908) 10. sz. 104. 42 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ülésén, 1899. május 6-án előterjesztett indítványt Budapest szabályozó tervére Alpár Ignác, Palóczi Antal és Pártos Gyula írták alá. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet a program tervezetet nyilvános pályázat rendezése céljából felajánlotta a m. kit. Miniszterelnöknek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a m. kit. belügyminiszternek és a székesfőváros hatóságának. Alpár Ignác - Palóczi Antal -Pártos Gyula: Budapest szabályozó terve. A mü- és középítési szakosztályok végrehajtó bizottságának a választmány május 6-iki ülésén előterjesztett indítványa. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője 8. (1899) 14. sz. 105-106. 43 A 1908. január 27-én tartott ülésen részt vett dr. Bárczy István polgármester is. Palóczi felolvasta a később megjelent tanulmányát (Palóczi Antal: Miért szükséges Budapest szabályozási tervének megújítása. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 42. (1908) 13. sz. 129-133.), amelyben bemutatta a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tervét, statisztikai adatokat (stb.), s rámutatott arra, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsának terve nem megfelelő, ezért szükséges annak megújítása. Az egyesület tagjai véleményezték, felszólalt többek között Hauszmann Alajos, dr. Forbát Imre és Jakab Dezső is. Az egyesület elnöke határozatban kimondta, hogy az általános városszabályozási terv elkészítése sürgős. N n.: A mű- és középítési szakosztályok ülése. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője 27. (1908) 5. sz. 48. 44 Fővárosi Közmunkák Tanácsa: Építésügyi Szabályzat Budapest Székesfőváros területére. Bp. 1914. Országos Széchényi Könyvtár TM 973. Nyolc építési övezetet határolt körül a városrészek adottságainak megfelelő beépítési feltételekkel. Meghatározta az építkezés alapfeltételét, azaz, hogy legyen közművesített a terület. A szabályzat kitért az épületmagasságok csökkentésének lehetőségére, keretes építési mód alkalmazási lehetőségeinek növelésére; növelte az udvarterületeket is és a szabadon álló beépítési övezetekben az épületek közötti távolságot. Palóczi és kortársai által, már a 19. század utolsó évtizedeiben hangoztatott várostervezési elvek, amelyek a funkcionalitás és a közegészségügy Palóczi már 1894-től egy új városszabályozási terv készítését javasolta,42 az 1894-es szabályozás revíziójával, valamint az új építésügyi szabályzat megalkotásával párhuzamosan.43 1904-ben közzétették a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által jegyzett tervet. A városszabályozási és részben városbővítési terv felett komoly, megalapozott kritikát gyakorolt. Fenntartásait négy témakörben fogalmazta meg, ezzel is reflektálva a kor népszerű és vezető városszabályozási elveire, illetve szabályozási kritériumaira. Az általa kérdésesnek tartott pontok a következők voltak: 1. a forgalom, 2. a beépítés, 3. a közegészségi, 4. a művészi, azaz szépségi követelmények. Az 1914-ben kiadott építésügyi szabályzat44 az 1894-essel összehasonlítva már jobban megfelelt a modern városrendezés elveinek, főbb rendelkezései azonban az első világháború kitörése miatt nem valósulhattak meg. Ugyanakkor a 582
