Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA a várostervezési döntéseket vizsgálta meg kritikus szemmel, hanem mindenkor számba vette az adott év fővárosi építkezéseit is. Ez irányú tevékenysége általánosan elismert volt kortársai körében, nemcsak az általa vallott elvek, hanem pontos érvelése és szaktudása miatt is. Az 1894. évi építésügyi szabályzat36 hatályba lépésének évében a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Palóczival az élen azonnal sürgetni kezdte, hogy írjanak ki pályázatot egy új szabályozási terv készítésére. Palóczinak több fenntartása is volt a frissen életbe lépett szabályozással. Problematikusnak tartotta például az épületmagasság és az utcaszélesség arányának megváltoztatását. Az 1894-es új szabályozás szerint ugyanis nem lehetett négyemeletes házat 15 méternél keskenyebb utcában építeni, négy emeletnél (legnagyobb magassága 25 m) magasabb házat építeni pedig egyáltalán nem - a mezzanint (félemelet) egy emeletnek vették (152. §).37 A 19. század végétől az utcák szélesítésének hatására a kétemeletes épületek helyett három- és négyemeletesek épültek. Még nagyobb problémát jelentett a lakások nagysága, amivel Palóczi külön is foglalkozott. Belterületen ugyanis a lakások 72—76%-a, a külterületen épült új lakásoknak pedig a 88—90%-a egyvagy kétszobás volt. A probléma megoldására az javasolta, hogy az „uj építésügyi szabályzatot összhangzásba kell hozni a korszerű haladás kívánta közegészségügyi követelményekkel, s tekintettel lakás viszonyaink javítására, az építő módokat helyesebben meg kell állapíttatni”.38 36 Az 1894-es szabályzat előfutára a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által hozott utasítás 1886-ban. Mindkét rendelkezés négy övezetre osztotta a várost a beépítés típusának szempontjából: egy belső és egy külső zártsorú övezetre, egy nyaralóterületnek nevezett, már szabadon álló beépítésű övezetre és egy vegyes beépítésű övezetre. 37 39.§. Az építési ügyet a fővárosban szabályozó utasítás (1870. évi X. t.-cz. 22.§.). V. Építési szabályok. (Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1886., 1887. és 1888. évi működéséről) Bp. 1890. 114-115. 38 Palóczi A.: A mit a házaink beszélnek i. m. 1306. 39 Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1904. évi működéséről. Bp. 1905. 25. 40 A bizottság 1905. február 7-én tartotta első ülését, s a revízió 1913-ig tartott, párhuzamosan az új építésügyi szabályzat összeállításával (1914). Lásd Palóczi Antal: Budapest szabályozásának egyes részletei. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője 24. (1905) 11. sz. 108. A szabályzat Palóczi által is sürgetett reformjára a századforduló utáni években került sor. „A székesfőváros területére az 1870. évi X. t.-cz. 22. §-a alapján alkotott és a belügyi kormány hozzájárulásával 1894. évi január 1-én életbe lépett építésügyi szabályzatot szükségesnek találtuk revízió alá venni, tekintettel az időközben szerzett tapasztalatokra és az építési technika haladására.”39 Az 1894-es építésügyi szabályzat revíziójára szervezett bizottságot 1904-ben állították fel.40 A szakhatóság mellett azokat a szakmai szervezeteket és egyesületeket is bevonták a munkába, amelyek az építés ügyével hivatásszerűen foglalkoztak. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Palóczi Antalt jelölte tagnak, aki a szabályozási 581
