Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL Az 1880-as évek végétől érdeklődése egyre inkább a várostervezés és a városszabályozás felé fordult; a friss szakirodalom mellett figyelemmel kísérte a külföldi városrendezési gyakorlatokat is. 1900-ban a főváros tanácsa kiküldte a párizsi világkiállításra, hogy a francia fővárosban tanulmányozza az ipari rajzoktatást, a Mérnök- és Epítészegyesület pedig ugyanekkor azt kérte tőle, hogy tájékozódjék a modern városrendezési elvekről és irányzatokról, és készítsen ezekről tanulmányokat mint az „egyik legrégibb és leghivatottabb magyar szakírója a városrendezés kérdésnek”.32 1903-ban a kereskedelemügyi miniszter az egyesület fölterjesztésére Palóczit, „a városrendezés ügyének nálunk legelső úttörő szaktekintélyét”33 küldte a drezdai városrendezési kiállításra. Tanulmány útjairól nemcsak élménybeszámolókat írt, hanem a szakértő szemével véleményezte is a látottakat: a „legszebb, legköltségesebb építő mód sem képes elhárítani, kiköszörülni azokat a hibákat, a melyeket művészileg gyarló városterv foganatosításával követtek el. E miatt soha sem szabadna elfelejteni, hogy a városterv fogalmazásakor megadassék az építőművésznek ugyanazon befolyás, mint a föld mérőnek vagy a talaj építő mérnöknek”34 — összegezte a Magyar Iparin a drezdai városrendező kiállítás után, 1910-ben. 32 N. ^./Tanulmányút. Magyar Ipar 21. (1900) 28. sz. 867. 33 N. n.: Kiküldetések tanulmányútra. Magyar Ipar 24. (1903) 35. sz. 847. 34 Palóczi Antal: A drezdai városrendező kiállításról. Magyar Ipar 24. (1903) 43. sz. 999. 35 Uő: A mit a házaink beszélnek. Magyar Ipar 22. (1901) 49. sz. 1299-1300. A városrendezésben főként művészi elveket valló Palóczi a lakhatás kérdésében a funkcionalizmusra törekedett, a közegészségügy kívánalmai szerinti tervezés szükségességét hirdette a városok és a lakóépületek tervezésénél. Az 1900. június 3—4-én tartott építőipari országos kongresszuson előadást tartott a lakáshelyzetről A házadó kedvezmény kiterjesztése az új építkezéseknél címmel, 1901. november 26-án pedig az Országos Iparegyesület összes szakosztályának közös ülésén felolvasta A mit a házaink beszélnek című tanulmányát.35 Utóbbi inkább kiáltvány, legalábbis mondanivalójának szenvedélyes megfogalmazása erre enged következtetni. A budapesti épületek statisztikai adataiból kiindulva bemutatta azokat a közegészségügyi, gazdasági és főként városrendezési tendenciákat, amelyek a fővárosi lakásügyet ekkortájt jellemezték. Az alapvető problémának Palóczi azt tartotta, hogy Budapestnek nem volt olyan építésügyi szabályzata, amelyre építve megfelelő városrendezési tervet lehetett volna készíteni, s amely a megfelelő számú és színvonalú, élhető lakás kialakításának is előfeltétele lett volna. Palóczi élesen bírálta a székesfőváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tevékenységét is, amelyek ugyan külön-külön, de egyaránt felelősek voltak az érvényben lévő szabályozásokért. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa éves működéséről szóló hivatalos jelentések évente megjelenő kritikai összefoglalásában nemcsak 580
