Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA január 13-án írt beszámolóját már Palócziként írta alá.27 Az Országos Magyar Iparegyesület Palóczi és Mudrony Soma munkájának köszönhetően folyamatosan követte az osztrák, német, francia és angol szaklapok cikkeit. Emellett a testület egyre több tanulmányutat is szervezett, delegáltjai kiállításokon és vásárokon vettek részt. Palóczi szakmai érdeklődése eközben egyre inkább a várostervezés felé fordult. Tanári munkáját ugyan folytatta, de egyre inkább az oktatásfejlesztéssel28 és a műiparosokat érintő megfelelő szabályozás kialakításával29 foglalkozott. 1901-ben jelölték a Székesfővárosi Iparrajziskola igazgatói állásának betöltésére, de hiába állt a pályázók közül az első helyen, mégsem őt választotta a főváros tanácsa. Ennek több oka lehetett: az 1898-ban lezajlott nyilvános vitán30 határozottan képviselt álláspontja az iparostanoncok rajzoktatásáról, valamint az Újépület körül kialakult kisebb botrány vagy a szabályozási kérdésekben hangoztatott, gyakran a székesfővárost és a Fővárosi Közmunkák Tanácsát bíráló észrevételei egyaránt befolyásolhatták a döntést. A kortársak közül Gelléri Mór, a Magyar Ipar felelős szerkesztője így írt a döntés kapcsán: „az ő [Palóczi Antal — L. EJ szókimondása sok embernek fájt s főleg mert sohasem kereste a hatalmasok kegyét, nem tudott hízelegni s talán azt a végzetes hibát is elkövette, hogy a mostani választás előtt sem kilincselte végig a tanácsbeli urakat és nem hajolt meg elég mélyen egyesek földi nagysága előtt”. Álláspontját nem rejtve véka alá kiemelte, hogy Palóczinak „elévülhetlen érdemei vannak a főváros fejlődése körül, utat tört, irányt jelölt, generácziókat nevelt eszméinek és tette mindezt önzetlenül, becsületes nyíltsággal és - szókimondó bátorsággal”.31 27 Palóczi Antal: Újdonságok az építő ipar terén. Magyar Ipar 7. (1886) 3. sz. 35. 28 Uö: Az iparostanoncok rajzoktatása. Magyar Ipar 19. (1898) 36. sz. 706-708. A cikk a Magyar Ipar hasábjain nyilvános vitát indított el Palóczi és az Iparrajziskola tanárai, Böhm János festőművész és Györgyi Kálmán iparművész között. 29 Uö: Az iparosok munkái az építkezéseknél. Magyar Ipar 18. (1897) 2. sz. 37-40.; N. n.: Egyesületi Elet - Végrehajtó Bizottság. Magyar Ipar 23. (1902) 17. sz. 565. Bizottsági tagként felkérték Palóczit az építőipar gyakorlásáról szóló szabálytervezet elvi alapokon való előkészítésére. 30 A vitáról lásd a 28. jegyz. 31 GellériMór: Palóczy Antal. Magyar Ipar 22. (1901) 19. sz. 934. Palóczi, a véleményformáló Palóczi 1895-től az Építészek Naptárát szerkesztette, véleménycikkeit, elemzéseit és ismertetéseit folyamatosan közölte többek között a Magyar Ipar, a Magyar Mérnök- és Epítész-Egylet Közlönye, a Vállalkozók Lapja és az Építő Ipar — Építő Művészet. Nl Országos Iparegyesület és a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ülésein felolvasásokat tartott, amelyek közül jó néhány önálló kiadványként meg is jelent. 579
