Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL bizottságának is tagja volt a kor jelentős építészével, Steindl Imrével együtt. 1883- ban részt vett az Országház tervezésére kiírt pályázaton.20 Az „állandó országház építése érdekében működő országos bizottság” 1883. április 22-én döntött a pályázat díjainak odaítéléséről. Platzer terve volt az egyetlen a tervek között, melynek alaprajza nem volt szimmetrikus. Az Egy ezredévi szenvedés kér éltet jeligével benyújtott pályamű esetében a bizottság kifogásolta az alapelrendezést, valamint elsősorban az üléstermek egymástól való túlzott távolságát, a térpazarlást tette szóvá21 . Az Országház tervezésére (többek között) olyan alkotók nyújtották be pályázataikat, mint Hauszmann Alajos és Steindl Imre - mindketten Platzer ta nárai -, Otto Wagner Bernt Rezsővel és Kallina Mórral közösen, valamint az elismert és foglalkoztatott színháztervezők, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer. (Összesen 19+1 tervsorozat készült ebből az alkalomból.) 20 A budapesti Országház terve. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Vegyes Tervrajzok T 15. T 15 - No. 9/e/1 -6. 21 Az Országház építése és művészete. Szerk. Sisa József. Bp. 2020. 54-55 22 Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött Hild János vezetésével (tervező: Isidore Canevale bécsi építész), 1897-ben bontották le. Börtönként és kivégzőhelyként is funkcionált. 23 Palóczi Antal: Az Újépület területének szabályozásáról. Magyar Ipar 18. (1897) 35. sz. 639. 24 A korabeli térképek tanúsága szerint elszórt beépítettségű terület, amelynek beépítése 1874-től indult az új építési szabályrendeletek értelmében. Részletesebben lásd Lovra Eva: Budapest városmorfológiai változásai és a változások hatásai 1867 és 1920 között. In: Budapest városrendezési (építési) szabályozásának változásai. Szerk. Nagy Béla. Bp. 2019. 1-66. 25 Ekkor még nem használja a gyermekei által használt Palóczy névváltozatot. 26 Századunk névváltoztatásai 1800-1893. Kiadja a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság. Bp. 1895. 175. Platzert már az Országház tervezése közben foglalkoztatta a közeli Újépület (Neugebäude)22 lebontásának gondolata. Három egységre tagolta az Országház épületcsoportját, a Duna felől pedig az épület reprezentatív voltát hangsúlyozó díszteret javasolt. Víziói a jövőbe néztek már ekkor is, egy 1897-ben, az Újépülettel kapcsolatos felolvasásában ki is emelte: „Az 1882-iki első tervemben kontemplált középületeket egytől végig fölépítették az utóbbi évek alatt.”23 Platzer ugyanis 1882-ben, amikor az országgyűlés bizottsága az állandó országház helyének megválasztásával és a kiírandó tervpályázat feltételeinek megállapításával foglalkozott, egy olyan tervjavaslattal állt elő, melyben a szabályozást az akkor még beépítetlen Lipótvárosra is kiterjesztette volna.24 Tervjavaslatát azonban 1883-ban mellőzték, s a székesfőváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa csak 1892-ben kezdett el foglalkozni a mai Szabadság tér területének rendezésével, az Újépületet pedig még később, 1897-ben bontották le. 1886-ban Platzer már a Palóczi nevet használta,25 bár hivatalosan csak 1887-ben került sor a névváltoztatásra.26 A külföldi szaklapok újdonságairól 578
