Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
LOVRA ÉVA megreformálásával kapcsolatban: „A rendszeres műipartanításnak össze kell foglalnia ép úgy a rajzgyakorlatot, a kézi gyakorlást és a szemlélet utáni tanulmányozást, csak akkor lesz sikeresnek és teljesnek mondható.”13 A műipari iskolákban tett látogatásait és a tanulmányutakat ennek az - általa mindenképpen szükségesnek tartott — újjászervezésnek rendelte alá. Megállapítása szerint a nürnbergi műipariskolához hasonló, Budapesten újonnan bevezetett rendszer (rajzgyakorlat, kézi gyakorlás és a szemlélet utáni tanulmányozás) megfelel az elvárásoknak, de hangsúlyozta, hogy a tanításhoz szükséges „gyűjtemény” hiányát fel kell számolni.14 13 Platzer Antal: A müipartanitás a fővárosban. Anyagi Érdekeink 9. (1879) 12. sz. 184. 14 Gyűjtemény alatt a szemlélet utáni tanulmányozáshoz szükséges bemutató darabokat és eszközöket értette. 15 N. n.: Szemle. Magyar Ipar 1. (1880) 10. sz. 149. 16 Platzer Antal: Műipari vásár. Indítvány. Magyar Ipar 1. (1880) 3. sz. 43-44. 17 Uő: Az 1881-iki karácsonyi kiállítás és bazár. Magyar Ipar 2. (1881) 22. sz. 359-363. 18 1914-ben elfogadták ugyan a javaslatot, azonban Palóczi ötlete a későbbiekben nem valósult meg. 19 N. n.: Ipari mozgalmak. Magyar Ipar 1. (1880) 22. sz. 347. A magyar műipar fejlődésének kulcsát Platzer a tanításban látta. Az Iparrajziskola építészi szakosztályának vezetőjeként már korán látványos sikereket ért el, amelyek a szakemberek előtt is bizonyították a fővárosi községi felső műipari és előkészítő iparrajziskolák létjogosultságát: 1880-ban rajzkiállítás nyílt, és ekkor már 1600 tanuló kapott „megfelelő oktatást azon készültségekben, melyek a hazai kézműipar regenerálásának alapját képezik”.15 1880-ban indítványozta a műipari vásár hazai megrendezését, az erről készített részletes tervezetét elfogadta az Országos Iparegyesület építészi és építésipari szakosztálya.16 A hivatalos felhívást kiírták, a karácsonyi kiállításra és vásárra azonban csak a következő év novemberében került sor.17 Platzer az eseményen méltatta a kiállítókat és felolvasásában hangsúlyozta, hogy egy — általa mindenképpen szükségesnek tartott - állandó műipari bemutatócsarnok gondolatának elfogadtatása, majd megépítése csak hasonló jellegű kiállítások rendszeressé válásával érhető el. (Az állandó kiállítási tér helyeként végül a Lágymányost jelölte meg 1890-ben.)18 1880-ban az Országos Magyar Iparegyesület a Platzer által szerkesztett Honi müipar című szaklapot is „oly vállalatnak ismeri el, mely a hazai iparnak művészeti irányban való fejlődésére jelentékeny befolyást gyakorolhat”.19 Platzer Antal oktatói, szerkesztői és közéleti tevékenysége mellett építészként is aktívan alkotott — bár figyelme csak később fordult a városépítészet felé. 1879-ben díjat nyert a brassói vármegyeház tervpályázatán, a székesfehérvári kiállításon bemutatott tervei ezüstérmet kaptak és megnyerte az Országos Iparegyesület építész- és építésipari szakosztályának második tervezési pályázatát is. Karrierje korai szakaszában (1881) az Országos Magyar Iparegyesület építészi és építésipari szakosztályának jegyzőjeként számos műipari pályázat bíráló 577
