Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Lovra Éva: A korai modern várostervezés magyar úttörője, Palóczi Antal
A KORAI MODERN VÁROSTERVEZÉS MAGYAR ÚTTÖRŐJE, PALÓCZI ANTAL Platzertől Palócziig (1849-1887) Platzer Antal 1849. március 13-án született Pesten.6 A IV. kerületi belvárosi reáliskola befejezése után 1868-ban beiratkozott Budán a Királyi József Műegyetemre. Tanára, Hauszmann Alajos visszaemlékezése szerint az első építészévfolyamot három hallgatóval indították, Platzer társai Pfaff Ferenc és Sztehlo Ottó voltak. 1871-ben a Műegyetemen mű- és középítészeti tanársegédnek nevezték ki; ez alatt az idő alatt tanárának, Steindl Imrének, az Országház későbbi tervezőjének az irodájában dolgozott építészeti művezetőként. 1875-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egy let Közlönyének munkatársa. 1876-ban Ferenc József Pro litteris et artibus díszjelvénnyel tüntette ki, ami után felhagyott az oktatással a Műegyetemen és saját építészeti irodát nyitott.7 A fővárosban a Katolikus Legényegylet székháza8 mellett bérházakat, majd későbbi karrierje során önálló épületeket, köztük megrendelésre villákat is tervezett.9 Az általa tervezett épületek azonban - mint a városháza, munkáslakások vagy a krematórium - leginkább a kapcsolódó városépítészeti pályatervekkel együtt értékelhetők. 6 Szülők: Platzer Antal, Wohl Katalin. Felesége: Liebermann Sarolta. Gyermekei: Palóczy (Platzer) Adél, Palóczy Márta, dr. Palóczy Antal, Palóczy Victor (Viktor). 7 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1905. 112-113.; Dr. Fábián Gáspár: Palóczy Antal. Építő Ipar - Építő Művészet 51. (1927) 33-34. sz. 130. 8 A Katolikus Legényegylet épülete. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: HU BFL) HU BFL XV. 19.d. 1.07.050. Mai cím: Budapest, VII. kér., Rottenbiller utca 20-22. - lebontották. 9 Szesztay László és neje villája. HU BFL - XV.17.d.329 - 5447, 1-5., 10. f. Mai cím: Budapest, XI. kér., Kelenhegyi út 23/a. - Minerva utca 4. (részben átépítve); Fertig Vilmos villája. HU BFL - XV.17.d.329 - 5206, 1., 8. f. Mai cím: Bp. I. kér. Hegyalja út 6. - átépítve. 10 N n.: A fővárosi iparrajztanoda. Anyagi Érdekeink 9. (1879) 6. sz. 111. 11 Platzer Antal: A müipartanítás a fővárosban. Anyagi Érdekeink 9. (1879) 12. sz. 183-185. 12 A székesfehérvári országos kiállítás 1879. május 10-én nyílt meg. A 2778 kiállító közül 1502 kiállító képviselte a kézműves és gyári termelést, a honi műipart. 1820 kitüntetést osztottak ki. A látogatók száma meghaladta a 158 ezret. A műipar képviselőinek nagy száma nem volt véletlen. Gróf Zichy Jenő indítványára „Fehérmegye máj. 5-iki közgyűlésén elhatározta, hogy az ország törvényhatóságait, kereskedelmi és ipari testületéit meghívja a kiállításra, országos iparpártolási vagy iparvédelmi mozgalom megindítása végett”. Ráth Károly: Az iparpártolás kérdéseihez I. Magyar Ipar 4. (1883) 14. sz. 212. 1879 júniusában a Budapest Székesfővárosi Iparrajziskola tanárává választották az építészet, az építészeti és a műszaki rajz tanszékre, ahol 1911-ig tanított.10 Ugyanebben az évben felolvasást tartott az Országos Iparegyesület építészi és építésipari szakosztályában A müipartanítás a fővárosban címmel.11 Az 1879-ben megrendezett székesfehérvári országos kiállítás12 sikere után kezdett Platzer azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy hogyan lehetne az ország műiparát fellendíteni, a szakemberek megbecsülését növelni, valamint munkáiknak (vevő)közönséget találni. Az Iparrajziskola tanáraként tanulmányutat tett Németországban és Bécsben, s a tapasztaltakat felhasználva javaslatokat fogalmazott meg a hazai gazdasági folyamatok fellendítésével, az intézményrendszer átalakításával, valamint a müipartanítás 576
