Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL homogenizáló névpolitikát vezetett be és az anyakönyvbe a keresztnevek német változatát rendelte beírni, amennyiben volt ilyen.74 74 Justyna B. Walkowiak: A Name Policy and Its Outcome. Programmatic Names in the Nineteenth- Century Province of Posen. In: Names in Daily Life. Proceedings of the XXIV ICOS International Congress of Onomastic Sciences. Eds. Joan Tort i Donada - Montserrat Montaguti i Montagut. Barcelona 2014. 1745-1756. 75 A magyar történeti szakirodalomban a korabeli, némileg eufemizáló terminus átvételével „helységnévrendezés”-ként ismert szabályozásról Berecz, A.: Empty Signs i. m. 193—258.; Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás. Bp. 1982. 76 Előfordult, hogy a szavazatok nemzetiségi alapon oszlottak meg. Kuptoreszékul ikerfaluban például a székuli németek belenyugodtak volna a falu nevének Kemenceszékre történő magyarosításába, a kuptorei román képviselők viszont ellene szavaztak. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Polgári kori kormányhatóságok levéltárai, Belügyminisztériumi Levéltár, Országos Községi Törzskönyvbizottság iratai (a továbbiakban: K 156) 55. doboz, 2006. Konfliktushelyzetben: válaszok a helységnév-magyarosításra A román parasztság felső rétegének nacionalizmusáról közvetett és nem könnyen értelmezhető látleletet ny új tanak a községi képviselő -testületek válaszai az 1900-as években a településük számára megállapított új, „magyarosabb” névjavaslatokra.75 Az 1898. évi IV. te. folyományaként az Országos Községi Törzskönyvbizottság, megyénként haladva, csaknem 800 akkori kelet-magyarországi településnév magyarosabbá tételét javasolta. (Hunyad és Fogaras vármegye nélkül, ahol végül nem vezették be az új neveket. Nem számolom ide a megkülönböztető névelem hozzáadásával, elvételével, cseréjével járó módosításokat, sem a helyesírási változtatást, sem pedig a birtokos szerkezetek „helyesbítését”.) A törvény a kialakítandó új nevek használatát a nyilvános élet minden területén, bármely nyelvű szövegben kötelezővé tette. Míg Erdélyben viszonylag alacsony volt a magyarosítások aránya, sőt a szász politikusok elérték, hogy a szászok lakta települések magyar nevét változatlanul hagyják, Krassó-Szörény vármegye 363 községneve közül végül 235-öt magyarosítottak. Az első körben megállapított új neveket véleményezésre kiküldték a községi elöljáróságoknak, és a keleti megyékben a magyarosítandó nevű községek 63%-a ellenezte a változtatást. Az érintett képviselő-testületek zöme román többségű volt, de jócskán akadtak közöttük magyar, szerb és német többségűek is.76 A 63%-os adat azonban önmagában keveset árul el a román községi elöljárók reakcióiról. Fontos jelezni, hogy a községi elöljárók nem a román, hanem a magyar helységnevüket védelmezték. Bár a gyűlések jegyzőkönyveit épp Krassó-Szörény vármegyében még gyakran vezették románul, a községi bélyegzőkön már régóta a magyar név állt. A létező magyar nevek többnyire rokonságban álltak a helyben 570
