Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL befolyásolva a görögkatolikus egyház nyelvhasználatát, mint az ortodoxét. Még furcsább azonban, hogy jóval többen viseltek latinos nevet azok közül, akik valamely magyar vagy szász intézményben tették le az érettségit (30,1%), mint akik román tannyelvű gimnáziumban (25,1%). A magas adathiány miatt lehetetlen eldönteni, hogy emögött a különböző tannyelvű középiskolába járó diákok eltérő társadalmi tagolódása állt-e. Ez a különös tény mindenesetre alátámasztja az általános benyomást, hogy román értelmiségi körökben egyáltalán nem számított értékválasztásnak, ha a fiúgyereket magyar középiskolába küldték. Míg az érettségizők adatbázisa csak távlati képet ad a parasztságról, másik felhasznált forrásom, a kolozsvári egyetemen összeállított Erdély Történelmi Népességi Adatbázisa négy tucat erdélyi település különböző anyakönyveinek teljes anyagát tartalmazza.69 Az adatbázis megerősíti a szakirodalomból nyert képet arról, hogy a latinos nevek nagy időbeli különbséggel jelentek meg egyes mikrorégiók és falvak névanyagában. Csak az 1890-es években tűntek föl például a havasalji Egerbegy és Hideghavas parasztsága körében, éppúgy, mint Fogaras vidékén.70 Néhány helyen e nevek az első világháború előtt nem is tudtak meghonosodni - az adatbázisban ilyen például Görgényhodák. Hasonlóképp egy 1957- ben végzett felmérés szerint az erdélyi Sebes folyó felső folyása mentén fekvő hét faluban az 1920-as években adtak fiúknak először latinos nevet.71 69 Az adatbázis nyilvános anyagából dolgoztam: http://hpdt.ro:4080 (letöltés 2021. márc. 11.). Eredményeimet Luminita Dumánescu szíves hozzájárulásával osztom meg. A mintavételről lásd Bogdan Crâciun — Elena Crinela Holom— Vlad Popovici: Historical Population Database of Transylvania. Methodology Employed in the Selection of Settlements and Micro Zones of Interest. Romanian Journal of Population Studies 9. (2015) 2. sz. 17-29. 70 Pasca, S.: Nume i. m. 41. 71 Aurelia Stan: Frecventa numelor de persoaná masculine in Valea Sebesülni. Cercetári de lingvisticá 2. (1957) 267-280. A papokon és tanítókon kívül a boltosok és mesteremberek játszottak úttörő szerepet. Hamar, már az 1850-es években gyökeret vertek a latinos nevek a görgényszentimrei kézművesek és a marosújvári sóvágók között is. Mindkét népesség magyarokkal vegyesen élt, és a marosújváriak együtt is dolgoztak velük. Érdekes adalék, hogy Marosújváron ugyancsak korán szokásba jöttek a magyar történeti nevek, méghozzá a vegyes nemzetiségű családokban is. Szintén az elsők között keresztelték gyerekeiket latinos nevekre az uradalmi központok, kastélyok román vallású házi cselédei. Az adatbázisban szereplő paraszti közösségek közül elsőként a harasztosi és székelyföldvári románok hódoltak a divatnak - mindkettő nemzetiségileg vegyes falu. Az előbbiben a magyarok alkották a többséget, az utóbbi pedig ekkoriban vált Erdély egyik vasúti csomópontjává. A nemzeti nevek által felidézett történeti képzetekre adott korai visszhangok amellett szólnak, hogy a határfenntartás jelentősége megnő, amikor a külvilág 568
