Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
PARASZTI NACIONALIZMUS ALULNÉZETBŐL korántsem ilyen egyértelmű a helyzet, a nemzeti üzenet terjedése a tömegek között sokat köszönhetett a magyar állam szerveivel és a megyei közigazgatással való mindennapos konfliktusoknak. A parasztok persze nyelvi különbség nélkül egyaránt a pokolba kívánták az államot az adóival, szabályozásaival, monopóliumaival, a sorozással és a tisztviselők korrupciójával együtt. A nem magyarokat azonban ezen felül a nyelvi szakadék teremtette hátrányokkal és a további viszszaélés lehetőségével még az államnyelv terjeszkedése is sújtotta a hivatali életben, csakúgy mint a magyarosító intézkedések palástjában jelentkező szimbolikus erőszak.32 Különös módon az analfabetizmus némi védelmet nyújtott ezek ellen, mivel az analfabéta nem feltétlenül szembesült a román írni-olvasni tudás csökkenő hasznával vagy azzal, hogy milyen néven hivatkozik rá az állam, valamint nem várta el, hogy megértse a hivatalos levelek tartalmát. 32 Rutkowski, E. R: Österreich-Ungarn i. m. 274.; Nagysolymosi Szabó Ferenc: Erdély és a román kérdés. Marosvásárhely 1910. 33 Hirtelen megvilágosodásként emlékszik azonban vissza a román nacionalizmus iránti elköteleződésére kiadatlan emlékirataiban Dumitru Iclánzan, későbbi kisiklandi községi bíró. Emlékei szerint a századfordulón, a marosvásárhelyi ferences gimnázium diákjaként nagygazda sógora, aki korábban a Memorandum követségével Bécsben is járt, döbbentette rá „az idegen uralom alatt élő románok szenvedéseire”. A hallottak a jelek szerint új értelmezési keretbe foglalták saját tapasztalatait. Román Nemzeti Levéltár Maros Megyei Hivatala, Colectia de manuscrise, 253. 34 Hajdarpasic, A.: Whose Bosnia? i. m. 206. A többség nyilván nem egy csapásra kezdett el nemzeti módon viselkedni és gondolkodni, hanem lépésenként (vagy inkább ugrásonként), helyi konfliktusokra reagálva sajátította el a nemzeti kategóriákat, hiedelmeket, képzelet világot és érvelési sémákat.33 Sokaknak először mások tulajdonítottak nacionalista indítékokat, aminek aztán viselniük kellett a következményeit. Amint még szó lesz róla, a parasztok nacionalizmusa nem egyszerűen az elitek nacionalizmusának a kiónja volt, hanem a saját céljaikra válogattak ez utóbbi elemei közül és rendezték át azokat. Ráadásul az elitek nacionalizmusa maga is nemzedékről nemzedékre megújult. Ezért a nemzetiesedést egy soha véget nem érő folyamatként kell felfognunk, Edin Hajdarpasié hasonlatával élve: nem kirakós játékként, hanem Tetriszként.34 Átfogó, alulról szerveződő politikai mozgalom hiányában a parasztok csak korlátozottan tudtak új elemeket, új szimbólumokat hozzáadni a nacionalizmus tárházához. A nevek szempontjából az válik a nemzeti lét mérföldkövévé, amikor a parasztok a nemzeti történelem mítoszait felhasználják saját valóságuk átformálására. Ez előfeltételezi a szekuláris időszemlélet magukévá tételét bizonyos fokig. A kartografikus térrel együtt a szekuláris idő a nemzeti képzelet koordináta-rendszerét alkotja, ami többé-kevésbé magával hozta a társadalmi és földrajzi válaszfalak feletti nemzeti szolidaritás kifejlődését. Az itt vallatóra fogott források nem 554
