Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Berecz Ágoston: Paraszti nacionalizmus alulnézetből. Románok a dualista Magyarországon
BERECZ ÁGOSTON árulkodnak ugyan róla, de a nemzeti tudathoz hozzátartozott az anyanyelv kultusza is (amely nemcsak fokozatában különbözött az alapvető nyelvi lojalitástól, de absztrakt nyelvi tekintélyek elfogadásával is járt), illetve nem-domináns helyzetben az anyaország civilizációs eredményei és háborús győzelmei felett érzett büszkeség. Mindezeken túl pedig természetesen hozzátartozott a magától értetődőként elképzelt cél, hogy a közösség a „sajátjai” vezetése alatt, valamilyen autonóm politikai keretben éljen. Ez nem feltétlenül jelentett független nemzetállamiságot, mint ahogy az iránta való vágyódás sem vont feltétlenül magával lázas politikai tevékenységet. A hívek túlnyomó egynyelvűsége a felekezeti alapú intézményrendszert látszólag az államnacionalizmuséhoz hasonló ideológiai uralommal ruházta föl. A nemzetiesítő erőknek a falvakban mégis meg kellett küzdeniük a helyi közösség szoros összetartó erejével, amely az élet valamennyi aspektusát ellenőrizve védőburkot font tagjai köré. A nacionalizmus a közvetlen közösségek virtuális pótlékaként vált a század uralkodó eszméjévé, márpedig ez a szerep kevéssé volt jelentős ott, ahol az ilyen közösségek még éltek és virultak. A paraszti nacionalizmus ebben az értelemben paradoxon. A tagjai fölött őrködő közösség a románoknál még ott sem mutatta a fölbomlás jeleit, ahol az írni-olvasni tudás rohamos tempóban terjedt és a pénzgazdaság új típusú versengést szült az immár birtokos parasztok között. A falvakban a nemzeti mítoszoknak, gondolatoknak, értékeknek és normáknak talán nem is annyira az egyes egyéneket kellett meghódítaniuk és átformálniuk, hanem sokkal inkább a helyi kultúra egészét. A helynévi emlékezet Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjteménye, amelynek nagy része máig kiadatlan, az etimológiai spekulációkon keresztül bepillantást enged a prenacionális, helyi szintű kulturális emlékezet világába.35 A paraszti perspektívát kontrasztként a kortárs román nacionalista értelmiség helyneveknek szentelt figyelme teszi érdekessé, különösen pedig kitartó nyomozásuk a római kor emlékei után a román folklórban. A korai román nacionalisták az erdélyi humanizmus latin etimológiáit hasznosítva és melléjük számtalan újat alkotva próbálták bebizonyítani a modern román helynevek ókori eredetét. A helynevek szimbolikus birtoklása ebben az 35 Pesty célja a korabeli Magyarország és Erdély teljes mikrotoponimiájának és a helynevekhez fűződő hagyományoknak az összegyűjtése volt, amivel gazdag forrást remélt föltárni a múlt századok tanulmányozásához. A helytartótanács és az erdélyi főkormányszék támogatásával elérte, hogy a legtöbb község kitöltse a kérdőívét, igen eltérő részletességű helynévanyag kíséretében. A hatalmas kézirattömeg egyes keleti megyéket és vidékeket illető részei magyar és román kiadásban láttak napvilágot, a teljes anyag pedig mikrofilmen tanulmányozható az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattában. 555
