Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA getlenül attól, hogy a hadsereg elképesztő mennyiségben vásárolt. Mivel a mezőgazdaság piaci pozíciója nagyot javult, a községek viszont az eddigiektől eltérő, új kihívásokkal néztek szembe, a mezőgazdaság esetében a jelzáloghitelek iránti igény zsugorodott, a községek pedig jóval kevesebbet fordítottak beruházásokra, miközben korábban ezek szívták fel a községi kölcsönök legnagyobb részét.61 61 Kormányjelentés és statisztikai évkönyv, 1915-1918. Bp. 1924. 285-286. 62 Uo.; Magyar Compass 1917. I. kötet. Bp. 1917. 119-120. 63 Kormányjelentés és statisztikai évkönyv, 1915-1918. i. m. 285-286.; timbrai Laura: Mit evett Budapest? A főváros élelmezéspolitikájának kialakulása és működése az első világháború éveiben. In: 1916 - a fordulat i. m. 267-301.; Kaha Eszter: „Azt akarjuk, hogy olyan segélyt adjanak, hogy megélhessünk belőle.” A hadigondozás rendszerének működése a háború éveiben. In: Háborús mindennapok - mindennapok háborúja. Magyarország és a Nagy Háború - ahogy a sajtó látta (1914-1918). Szerk. Uő. Bp. 2017. 351-410. 64 Kormányjelentés és statisztikai évkönyv, 1915-1918. i. m. 285-286. 65 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Z 41 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (a továbbiakban: Z 41), 604. cs. 4547. t. 3910d/II-5.; A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete emlékirata a magyar pénzügyminiszterhez a békeszerződés tárgyában. Bp. 1919. 11-14. Ennek megfelelően 1915-ben csak 7,5 millió, 1916-ban pedig 57,8 millió korona községi kölcsönt nyújtottak a pénzintézetek, községi kötvényt pedig nem is bocsátottak ki. Befektetésre szolgáló hitelek iránt alig volt kereslet, a városok nyersanyag- és élelmiszerellátása volt az adósok célja, ami ismét csak új, állami kötelezettségeket jelentett.62 Persze a községi kölcsön iránti igény attól is függött, milyen bevételi lehetőségei voltak egy-egy településnek az újonnan ráháruló állami kötelezettségek — közélelmezés, segélyezés — lebonyolítására.63 Az előlegek állománya közben a teljes bankrendszert tekintve hétszeresére nőtt, igaz ennek háromnegyedét hadikölcsönkötvényekre adták. Még egy jelenséget érdemes kiemelni: a bankok más pénzintézeteknél elhelyezett pénze 1389,6 millió koronára nőtt 1916 végére (a mérlegfőösszeg 7,5%-a) az 1914 évi 279,8 millió koronáról (a mérlegfőösszeg 2%-a).64 Mindez nemcsak azt jelentette, hogy a pénzintézetek egyre nagyobb készpénzállomány felett rendelkeztek, hanem az ilyen módon mozgatott tőke mozgásirányának megváltozását is. Az adósok az infláció és a mezőgazdasági jövedelmek növekedése nyomán sokkal könnyebben fizették vissza a hiteleiket (miközben a moratórium nyomán a bankok nem tudták felmondani a rossz hiteleket sem), a vidéki bankok, illetve bankfiókok pedig Budapesten helyezték el a pénzüket.65 Ez utóbbi azonban azt is jelentette, hogy amikor 1919 tavaszán bekövetkezett az impériumváltás, a magyarországi bankok kitettsége a román fennhatóság alá került pénzintézetekkel szemben már negatív volt: többel tartoztak, mint amennyit követeltek. Ez azonban 1919 végén, 1920 elején vélhetően a legkisebb problémája volt az immár kisebb területű Magyarországon működő bankoknak, amelyek az Ausztriával megkötött saint-germaini békét tanulmányozva készültek a békeszerződés várható 55
