Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS A világháború ezt a helyzetet nagyon gyorsan megváltoztatta. A háborús pénzügyeket alapvetően befolyásolta az Osztrák-Magyar Monarchia mindkét államában hatalmasra duzzadó költségvetési deficit és az ennek fedezeteként beinduló költségvetési hitelfelvétel, majd pénznyomtatás. Magyarország különösen nehéz helyzetben volt, mivel az összes háborús kiadásnak csak 5,2%-át fedezték a költségvetés bevételei, ami különös mértékű eladósodáshoz vezetett. Teleszky János pénzügyminiszter kimutatása szerint a háborús költségek a magyar állami költségvetésnek folyó áron 32,7 milliárd korona terhet jelentettek, az 1914 és 1918 közötti nemzeti össztermék kb. egyötödét. Az 1918. október végén fennálló államadósság 38,3 milliárd korona volt.56 56 Pogány Ágnes: Az állami pénzpolitika Magyarországon 1918-1924. In: Háborúból békébe. A magyar társadalom 1918 után. Szerk. Bódy Zsombor. Bp. 2018. 82-84., 87. 57 Uo. 84. 58 Uo. 91-92. 59 Bódy Zsombor: Élelmiszer-ellátás piac és kötött gazdálkodás között a háborús összeomlás idején. In: Háborúból békébe i. m. 151-194.; Rigó Máté: A „hosszú” első világháború magyarországi nyertesei. Erdélyi iparmágnások 1914 és 1920 között. In: 1916 - a fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk. Egry Gábor - Kaba Eszter. Bp. 2017. 75-106. 60 Pogány Ágnes: Az Osztrák-Magyar Bank az I. világháború és a forradalmak idején, 1914-1919. In: A Magyar Nemzeti Bank története I. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig 1816 — 1924. Szerk. Bácskai Tamás. Bp. 1993. 343-381., 358-366. A költségvetési hiánynak valamivel több mint a felét hadikölcsön-kötvények kibocsátása fedezte, amelyek legnagyobb részét a lakosság jegyezte, de természetesen a pénzintézetek is részt vettek az akcióban. Ez elvben a meglévő megtakarításokat csatornázta volna be, de a pénzkínálatot és vele az inflációt is fokozatosan emelte a háborús finanszírozás 1915-tól kezdődően egyre fontosabb eleme, az Osztrák—Magyar Banktól felvett kölcsönök sorozata.57 Ez lényegében fedezetlen pénzkibocsátást jelentett, ahogy a bank nemesfém-, valuta- és fedezetnek számba vehető egyéb követelésállománya egyre csökkent, a háborús kereskedelemben mutatkozó devizahiány enyhítésére. Összesen 20 alkalommal, egyenként 546 millió korona értékben vette igénybe a kormány ezt a lehetőséget, vagyis csaknem 11 milliárd koronával emelte a forgalomban lévő pénzmennyiséget.58 Az infláció, az alacsony jegybanki kamat és a pénzbőség — főként a mezőgazdaságban -, valamint az államra és a községekre, városokra nehezedő új, szociális és közellátási feladatok megjelenése alaposan átalakította a bankok működését is. A háború előtt a legjelentősebb üzletágnak számító váltóhitelezés visszaszorult, hiszen a mezőgazdasági bevételek gyorsan nőttek, miközben az állami rekvirálás és elosztás a piacok kérdését is megoldotta (bár a kötött árak nem mindig fedezték a költségeket és az elvárt nyereséget).59 A pénzbőség mellett könnyebb volt pénzhez jutni, és a hadikölcsönkötvények látszólag biztonságos értékpapír formájában nyújtottak fedezetet egyéb kölcsönökre, vagy alkalmasak lehettek előlegek felvételére.60 Sokkal nagyobb jelentőségű lett ezzel szemben az áruüzlet, nem füg54
