Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA tartalmazott volna, amelyek kizárólag a rend céljait szolgálják. Sőt, egy ponton azt kívánták elérni, hogy a város ne telekcserével, hanem ingyen adja át nekik a területet, és cserébe ők majd a belvárosi telkeik eladásából fedeznék a hiányzó összeget.51 Telbisz ugyan szerzett még néhány tízezer korona támogatást, de végül a városnak magának kellett garanciát vállalnia a hiányzó költségekre. Az építkezést engedélyező miniszter, Apponyi Albert 1907 júniusában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a törvényhatóság szerződésben vállalt kötelezettsége azt jelenti, hogy minden körülmények közt lebonyolítják az építkezést — ugyanakkor kijelentette, hogy a város nem számíthat további állami támogatásra.52 51 Miután az eredeti megállapodás és a későbbi felajánlások nyomán kb. 500 000 K adott volt a becsült építkezési költségből, az 1177 négyszögöles telek értékesítéséből származó bevételt nem emésztette volna fel teljesen az építkezés. 52 Both F.: A temesvári i. m. 41-42. 53 Uo. 47-48. 54 Arhivele Nationale ale României (a továbbiakban: ANR) - Arhivele Istorice Centrale (a továbbiak ban: ANIC), nr. inv. 1375. 18/1929. A dosszié csak a kimutatást és a vonatkozó levelezést tartalmazza. 55 Magyar Compass 1914. I. kötet. Bp. 1914. 123-124. Az építési költséget végül 856 000 koronában határozták meg, amely aztán a nem várt, de szükséges munkálatok miatt - például betonalapozás talajvíz ellen - egyre csak nőtt. A város így kénytelen volt 500 000 korona kölcsönt felvenni az Országos Tanítói Nyugdíj- és Gyámalapból, amit az állam csak megkésve folyósított neki (1910-ben, amikor az épület már állt és az iskola is működött), ezért közbe kellett iktatni egy folyószámla-kölcsönt is egy helyi banktól.53 Ez az a hitel, amely aztán a román pénzügyminisztériumnak a magyarországi hitelezőkkel fennálló rendezetlen tartozások kimutatását kérő körlevelére adott válaszban is szerepel: 12 607,96 lei éves törlesztő részlet, a megmaradt tőke 205 859,54 lei, lejárata I960.54 Az első világháború hatása a pénzintézeti szférára és a községi hitelezésre A községi hitelek 1914-ben a bankrendszer jelzáloghitelekhez mérhető jelentőségű üzletét jelentették. A jogszabályok által biztosított keretek közt az így kibocsátott hitelek meglehetősen biztosnak számítottak és az ezeket megtestesítő kötvények széles körben szolgáltak törvényileg elfogadott biztosítékként, miközben európai tőzsdéken jegyezve könnyen pénzzé tehetők voltak. Kamatozásuk pedig viszonylag kedvező volt az adósok számára is. Ennek megfelelően 1910 és 1914 között még gyorsabban nőtt az állományuk. A PMKB 1910-ben még csak 76,8 millió korona saját községi kölcsönt tartott nyilván a mérlegében és 33,3 millió korona szindikált hitelnek volt részese, 1913-as mérlegében már 273,215 millió korona községi kölcsönt szerepeltetett, a mérlegfőösszeg 22,8%-át.55 53
