Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Barabás Gábor: A pápaság és a kánoni választások a 13. századi magyar egyházban
BARABÁS GÁBOR képviselőinek, akit — engedélyezve az áthelyezését Veszprémből — ki is nevezett a pápa, és 1226. március 13-án kelt levelével Róbertét, a káptalant és II. Andrást minderről értesítette.84 Az esettel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet a pápa eljárására, aki akkurátusán megvizsgált(atott) minden egyes választást, és ha kellett, a kánonjog alapján emelt kifogást. Ugyancsak fontos tényező, hogy egyik pápai oklevél sem tájékoztat a magyar király szerepéről, III. Honorius csak végleges döntés meghozataláról értesítette Andrást, akinek figyelmébe ajánlotta az új főpapot és emlékeztette őt Róbert szerepére a közte és fia, Béla között lévő feszültség idején.85 Mivel a főpap püspöksége előtt királyi kancellárként szolgált,86 személye ellen — érthető módon — nem merült fel kifogás. 7485. sz., RPO $666. sz. Lásd Beke Margit: Róbert. 1226. március 13.-1239. november 2. e. In: Esztergomi érsekek i. m. 99. 84 RPR 7547. sz., RPO 5857. sz.; RPR 7545., RPO 5855. sz.; RPR 7546. sz., RPO 5856. sz. Lásd Beke M.: Róbert i. m. 99. Vö. Fraknói V: Magyarország egyházi és politikai i. m. 51. 85 MREV I. 72. LXXXV. sz. 86 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 107. 87 Lásd Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 113.; Koszta L.: Egy francia származású főpap i. m. 35. 88 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 98. 89 Primogenitus zágrábi kanonok, majd győri prépost volt, bár utóbbi méltóság betöltésével problémái akadtak. RPR 7050. sz., RPO 4424. sz. Lásd C. Tóth Norbert — Horváth Terézia: A győri székeskáptalan archontológiája 1200-1458. Győr 2019. 15. 90 C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100-1543. Bp. 2019. 28.; Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 98. 91 Vö. Fraknói V: A magyar királyi kegyúri jog i. m.36-37. 92 Egy későbbi oklevelében a pápa a káptalan többségére is utalt. Árpádkori új okmánytár I —XII. Közzéteszi Wenzel GusztáV. Pest-Bp. 1860-1874. (a továbbiakban: ÁÚO) VII. 14. 8. sz.; RPR 10232. sz.; Les registres de Grégoire IX. Recueil des bulles de ce pape publiées et analysées d’après les manuscrits originaux du Vatican par Lucien Auvray I-IV Paris 1890-1955. (a továbbiakban: RG IX) 3304. sz. Vö. Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 12-18. 93 Ez a Jakab legátusnak 1232. december 23-án írt levél alapján ismert. RPR 9061. sz., RG IX. 1008. sz. Lásd Almási Tibor: Egy ciszterci bíboros a pápai világhatalom szolgálatában. Pecorari Jakab magyarországi legációja. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 5. (1993) 134., 136.; Ganzer, K: Papsttum und Bistumbesetzungen i. m. 113. Egy másik oklevél szövegében található utalás arra, hogy az apát is bízott meg szubdelegáltakat. ÁÚO VII. 14. 8. sz., RPR 10232. sz., RG IX. 3304. sz. Az 1230-as években a váradi püspökválasztás körül merültek fel olyan problémák, amelyek miatt több évig elhúzódó pereskedés kezdődött.87 A káptalan tagjai ugyanis Sándor püspök88 1230. évi halála után nem IX. Gergely (1227-1241) jelöltjét, Primogenitus pápai alszerpapot, győri prépostot,89 hanem Osl nb. Osl fia Benedek esztergomi olvasókanonokot90 választották püspökké.91 A kanonokok egy része azonban panaszt emelt ez ellen az Apostoli Széknél92 világi befolyás gyanújára és a püspökség javainak hanyag kezelésére hivatkozva. IX. Gergely így 1230-ban a kalocsai érsek által adott megerősítést érvénytelennek nyilvánította, és a szentgotthárdi apátot, valamint bírótársait bízta meg az ügy kivizsgálásával.93 Az eljárás miatt Benedek óvást emelt a Szentszéknél, de az illetékes pápai ügyhallgatók nem 529
