Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
A VÁROSI HITELEK ÉS AZ IMPÉRIUMVÁLTÁS összeget lebontották az egyes városok részesedésére, így Temesvár részére 75 000, Nagybánya részére 20 000, Karánsebes részére pedig 18 000 koronát irányoztak elő. A törvény 30. §-a utasította a belügyminisztert, hogy a „törvény életbe lépésétől számított két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, úgyszintén városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavaslatot terjesszen elő.”47 Erre azonban nem került sor, hiszen a választójog reformja nélkül a városok belső politikai szerkezete sem volt átalakítható.48 47 1912. évi LVIII. te. a városok fejlesztéséről. 48 Breinich G.: A magyar városok i. m. 107. 49 Both Ferenc: A temesvári kegyesrendi katolikus főgimnázium értesítője az 1911-12 iskolai évről. Temesvár 1912. 6-8. 50 Uo. 23-26. A temesvári Piarista Gimnázium új épülete és a községi kölcsön A magán- és közérdek közti határok elmosódásának, egyúttal a központi kormányzat felől a községekre, törvényhatóságokra átterhelt állami feladatoknak jó példája a temesvári Piarista Gimnázium új épületére felvett községi kölcsön kérdése. Ebből a kölcsönből épült a rend temesvári fiúgimnáziumának 1909-ben átadott — ma is impozáns — szecessziós épülete. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1886-ban, amikor az iskolába jelentkezők száma egymást követően a harmadik évben is meghaladta az egy osztály számára biztosított létszámkeretet, az 1883. évi XXX. te. alapján felszólította a fenntartókat, hogy vezessék be a párhuzamos osztályokat — persze állami támogatás nélkül.49 A rend belvárosi rendháza, temploma és iskolája már addig sem volt elég a nyolc osztály kiszolgálására, ezért új épületen kezdtek gondolkodni. Fináczy Ernő miniszteri biztos irányításával sikerült az addigi öt fenntartó helyett a kegyesrendet egyedüli fenntartóvá megtenni, valamint a tervezett 420 000 korona építési költséget megosztani az állam, a város, a rend és további támogatók közt. Számek György igazgató 1902-ben meggyőzte a város polgármesterét, Telbisz Károlyt arról, hogy a régi telek helyett inkább a temesvári erődrendszer elbontott építményei helyén, a Józsefváros (délnyugati előváros) felé felszabaduló telken épüljön fel a komplexum.50 Az építkezés költségei végül messze meghaladták a tervezettet. Az első terv megvalósítását még 900 000 koronára becsülték. (Egy csökkentett tartalmú tervezet pedig 700 000 koronával számolt.) Az ötletet lelkesen magáévá tevő Telbisz kiegészítő források után nézett. Az állam elutasította, hogy a korábbi megegyezésben foglaltakon túl bármivel is támogassa a várost, a piaristák pedig visszautasították a tervek további visszafogásának gondolatát, de azt is, hogy ők maguk nagyobb részt vállaljanak a költségekből, annak ellenére, hogy az épületegyüttes olyan elemeket is 52
