Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR Mazarinnek írott levelében szerényen utal arra, hogyan hívta ki a közügyek fényére fejedelme az iskola nyugalmából, de Lennart Torstenssonnak ennél valamivel többet árult el.176 Rebenstocknak a tanulmány elején idézett jellemzését olvasva a svéd táborszernagy köszönetét mondott a professzornak addigi segítségéért, amelyre Bisterfeld a következő eszmefuttatással válaszolt: „Noha egyáltalán nem érdemiem meg azt a nagy dicséretet, amellyel Excellenciád kegyesen elhalmoz, annyit jó lelkiismerettel állíthatok, hogy szinte mártírja vagyok a közös ügynek. Hiszen vesztemet akarják nemcsak nyílt ellenségeink, de azok is, akik magánérdekeiket a közérdek és a haza java elé helyezik. De én ezzel szolgálom hűségesen Istent, az egész kereszténységet, az én kegyelmes uramat, Magyarországot és Erdélyt.”177 176 Bisterfeld levele Mazarinnek (Sárospatak, 1645. máj. 6.). Gergely S.: I. Rákóczy György i. m. II. 74. 177 „Wiewoll Ich den großen ruhmb, welche E. Excell: mir auß gnädigem favor zuschreibet, gar nicht verdienet hab, so kann Ich doch mit guthen gewißen sagen, daß Ich gleichsamb ein Märtyrer für die gemeine Sachen bin. Dan nicht allein die öffentliche feindt, sondern alle die ienigen welchen mehr an ihres privat nütze alß am gemeinen vnnd des Vaterlandts besten gelegen, mir nach leib vnnd leben stehen: Aber Ich hiermit Gott, der gantzen Christenheit, I. F. D.rt meinem gnädigsten Herrn, auch Hungarn vnndt Siebenbürgen, trewligst diene.” Bisterfeld levele Torstenssonnak (Makovica, 1645. márc. 13.). RA Transylvanica vol. 1. nr. 39. 178 Bisterfeld saját levelére hivatkozik Johannes Rulitius amszterdami lelkész, lásd levelének kivonatát (Amszterdam, 1644. febr. 12/22.). The Hartlib Papers i. m. 43/21 A. Geleji Katona Istvánnak is arra panaszkodott Erdélybe való visszatérése után, hogy a bécsi udvar gyanúját Gyulafehérvárott is érzi, „itt is [...] a pápisták [...] igen keresztül nézik”, lásd Geleji Katona levelét Rákóczinak (Gyulafehérvár, 1640. szept. 26.). ÖtvösÁ.: Geleji Katona i. m. 218-219. 179 Lásd Geleji Katona, Medgyesi és Bisterfeld idézett opinióit. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás i. m. 245-248., 251-254. A mártíromság említése a fenti idézetben mindenesetre nem általában véve az áldozatok vállalására való készségre utal, hanem Bisterfeld nagyon is konkrétan azt közli, hogy életét veszély fenyegeti. Más forrásokból is tudjuk, hogy érzékelte: Erdélyben sokan nem rokonszenveznek a politika világába való bevonódásával, és tartott egy esetleges merénylettől.178 Nem tudjuk, félelmeinek mennyi alapja volt, de az biztos, hogy a politikai életbe való beavatkozása az erdélyi református egyház vezető rétegében is unikumnak számított. 1643 kora őszén, amikor I. Rákóczi György kikérte a véleményüket, vajon a tervezett háború egyezik-e az isteni szándékkal, Geleji Katona István püspök és Medgyesi Pál udvari prédikátor Bisterfelddel közösen szignált véleményükben jelezték, hogy a professzorral ellentétben ők nem nagyon ismerik a diplomáciai hátteret. Az is feltűnő, hogy a közös opinio mennyire óvatosan fogalmaz, és noha végül — ismerve a fejedelem szándékát — a katonai intervenció istenes mivolta mellett teszi le a garast, többször visszatér arra a tételre, hogy az egyház vezetőinek nem tiszte ilyesféle politikai döntést hozni, sőt taktikai szempontból ez nem is lenne szerencsés.179 513
