Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA A fentiekből is kitűnik, hogy a városok adósságának növekedése nagyon különböző lehetőségeket és kényszereket jelentett. Temesvár vagyona a felvett hiteleket jelentős mértékben meghaladó módon nőtt, vagyis a fejlesztések révén újabb hitelek felvétele is könnyen lehetséges volt. Nagybánya ugyan egy komoly fejlesztési programmal próbálkozott, de egyértelműen lemaradt Temesvár mögött, szaporodó folyószámla-hitelei és segélykérelmei azt sejtetik, hogy a város elérte finanszírozási képességének határát, és a kölcsönök egyre nagyobb teherként nehezedtek költségvetésére.42 Karánsebes esetében a visszafogott hitelfelvétel révén kevéssé lehetett a város működését beruházásokkal vagy városi üzemek alapításával és szolgáltatásokkal bővíteni. A hitelek felvételének egyik fő oka mindenhol az állami feladatok átvétele vagy az azokhoz való hozzájárulás volt. (Iskolaépítés és felújítás - akár az állami iskolák esetében is stb.) Emellett a városok vezetése sok szempontból kényszerpályán is mozgott, Nagybánya számára például presztízsének és funkciójának megőrzése volt a fejlesztések tétje, a székelyföldi városok esetében a fejlesztések mellett az önállóság valamilyen formájának megtartása,43 Temesvár pedig a gazdasági fellendülés fenntartása miatt kényszerült erre az útra. 42 Egy folyószámlakölcsön felvételére a város gazdasági bizottsága szerint lett volna fedezet a bevételekből, de ezek nem voltak szinkronban a törlesztések esedékességével, ezért másfél évre a közgyűlés megszavazta a folyószámlakölcsön felvételét. Ugyanekkor indítványozták, hogy hosszabbítsák meg a 9. táblázatban 3-4. pont alatt szereplő összegek visszafizetésének lejáratát. SJAN MM, F 1. nr. inv. 283. 1314. 29-30. f. 43 PálJ: Városfejlődés i. m. 560-562. 44 Szigethy György: Városaink helyzete. Városok Lapja, 1906. július 15.4. 45 A r. t. városi polgármesterek országos nagygyűléséről. Városok Lapja, 1907. október 1. 6. 46 Erről részletesen lásd Breinich G.: A magyar városok i. m. Az újabb és újabb feladatok felvállalására irányuló állami nyomás nem csökkent a városokon, az oktatás korszerűsítése mellett a rendőrség hatékonyabbá tételére, közművesítésre, gyermekvédelemre, segélyezésre kellett egyre többet fordítaniuk. A kormány olykor még versenyeztette is a településeket, hogy ki ajánl kedvezőbb feltételeket egy-egy intézmény elhelyezésére, ami a kortársak szerint túlzott költekezésre, ezzel együtt pedig eladósodásra serkentette azokat.44 Éppen ezért már a század elején keresni kezdték a községi kölcsönök alternatíváját, akár állami részvétellel, egyelőre azonban eredménytelenül.45 Annyit sikerült elérni, hogy a Magyar Városok Országos Kongresszusának kezdeményezésére46 megszületett a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. te., amely mindkét várostípus számára rendszeres évi államsegélyt irányozott elő 1913-tól, összesen egymillió koronával kezdve, az összeget 1916-ig évről évre további egy-egy millióval növelve, és attól kezdve a négymillió koronát rendszeresítve. Ez főként a városokra nehezedő állami közigazgatási feladatok terheit kívánta enyhíteni. A törvény A) mellékletében a végső, négymilliós 51
