Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR is anyagi támogatásra szorult, logikusan következett, hogy nem szívesen fizettek volna másnak subsidiumvt — ellentétben a számos szövetségesüket pénzelő franciákkal. Rákóczi igényei távolról sem voltak abszurdak, kisebb territóriumok felett uralkodó német fejedelmek számos alkalommal szorultak rá hasonló támogatásra: Hessen-Kassel tartománygrófja például ugyanebben az időszakban egy 10 000 fős sereg ellátásához 200 000 birodalmi tallér évi subsidium^t kapott a Francia Koronától, ez költségei egyharmadát fedezte.121 Ami az erdélyi fejedelem seregét illeti, modern had- és gazdaságtörténeti becslések szerint 15 000 katonával számolva évi 400 000 birodalmi tallér még mindig csak a költségek felének fedezésére lett volna elég, márpedig Rákóczi ennél több katonát ígért.122 1600-talets Sverige. In: Kungl. Humanistiska Vetenskaps-Samfundet i Uppsala ársbok 1998. 33-35.; Svante Norrhem, noha ismerteti Ekholm számait is, kevesebbről, 15% körüli arányról ír. The Uses of French Subsidies in Sweden. In: Subsidies, Diplomacy, and State Formation in Europe 1494-1789: Economies of Allegiance. Eds. Svante Norrhem — Erik Thomson. Lund 2020. 98. 121 Bernât szász-weimari hercegnek 1635-ben a franciák 1,6 millió birodalmi tallért ígértek évente, de ő saját territóriummal nem rendelkezett, tehát saját forrása nem volt 18 000 fős seregének fenntartásához (ennek ellenére ragaszkodott annak rögzítéséhez, hogy szuverén uralkodóként és nem francia zsoldban álló hadivállalkozóként köti a szerződést). Tryntje Helfferich: ’Unter den Schutz Frankreichs’. German Reception of French Subsidies in the Thirty Years War. In: Subsidies i. m. 44-46. 122 A szerződéstervezetek általában nem ígérnek konkrét számot, de a Meerbott által beadott részletes tervezet összesen 24 000 katonáról beszél: RA Transylvanica vol. 1. nr. 143. A becslések: Czigány István: Hadsereg és ellátás Bethlen Gábor korában. Hadtörténelmi Közlemények Új folyam 28. (1981) 532-535.; Kenyeres István: „Nekem pénzem nincsen, valami volt, Isten tudja, mind hadra költöttem”. Állami jövedelmek és hadi kiadások Bethlen Gábor és II. Ferdinánd korában. In: Bethlen Erdélye, Erdély Bethlene. A Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulójára rendezett konferencia tanulmányai. Szerk. Dáné Veronka et al. Kolozsvár 2014. 481-482. 123 Bethlen Gábor szerződései I. Károly angol királlyal, az Egyesült Tartományok rendjeivel, illetve IV. Keresztély dán királlyal (Westminster, 1626. nov. 30.; Hága, 1627. febr. 9.; Stade, 1627. febr. 28.). Szilágyi Sándor: Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek történetéhez. (Értekezések a történeti tudományok köréből, II/8.) Bp. 1873. 78-93. 124 D’Avaugour beszéde I. Rákóczi György előtt ([Beszterce, 1638. nov. közepe]). MHHD XXL 21. Nem egészen világos, pontosan melyik ajánlatra reagált a francia követ, mert azt ígérte, királya mind a tizennégy pontot meg fogja tartani, márpedig ilyen szerkezetű tervezetet nem ismerünk, a Bisterfeld által a francia királynak átadott szöveg tizenegy pontból állt. Ráadásul az erdélyi fejedelmek hasonló igényei nem minden esetben ijesztették el a tárgyalófeleket. 1626-ban a hágai szerződésben részt vevő angol és dán királyok, valamint a holland köztársaság évi 480 000 birodalmi tallér kifizetésébe egyeztek bele Bethlen Gábornak (igaz, ebből a pénzből nem sok jutott el a fejedelemhez).123 Eves subsidium fizetésére vonatkozó ajánlatot a svédektől nem, csak francia részről ismerünk: d Avaugour 1638 novemberében azt mondta Besztercén I. Rákóczi Györgynek, hogy uralkodója kész a fejedelemnek az első évben 140 000, a továbbiakban pedig 100 000 birodalmi tallért adni.124 Ehhez képest valamivel szerényebbre finomította az ajánlatot a Bisterfeld második útjához kötődő francia tervezet, de a 100 000, illetve 60 000 birodalmi tallér 497
