Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR Dátum Leírás Pontok száma Subsidium első évben Subsidium évente Kért német gyalogok száma (ezer fő) Pénz a Porta meggyőzésére Évjáradék bukás esetén 1639. máj.114 A francia kormányzat szerződéstervezete 13 100 60 50 000 tallér-50 1641. ápr. 28.115 Rákóczi svédeknek eljuttatott szövetségi ajánlata 9 330/ 260/ 260 200/ 200/ 200 6/ 4/5 200/130/ 130 120/ 60/ 60 1642. aug. 6.116 Bisterfeld által d’Avaugournak és Salviusnak eljuttatott szerződéstervezete 10 150 150 3 40 1642. szept. 26.117 Rákóczi Dörfflingnek és Plettenbergnek átadott szerződéstervezete 10 200 150 3-/ 30 40 114 RA Transylvanica vol. 1. nr. 142. Darálás nincs a szövegen. Carl Wibling szerint Axel Oxenstierna munkája (Wibling, C.: Sveriges förhállande i. m. 63.), ám ez minden jel szerint tévedés. A szövegnek számos átfedése van a megelőző tétellel, de az összegek sokkal alacsonyabbak, így arról lehet szó, hogy ez a Bisterfeld által beadott szerződéstervezetnek valamelyik kormányzat által átdolgozott verziója. Különlegessége, hogy a békekötés után csak tíz évre szavatolja annak megtartását, és mivel a változtatási javaslat az 1639. máj. 9-ei, d’Avaux-nak adott királyi memóriáiéban szerepel (Gergely S.: I. Rákóczy György i. m. I. 693.), ez Richelieu kormányához és Bisterfeld második párizsi útjához köti. Ugyancsak francia eredetét valószínűsíti, hogy a küldendő katonák pénzbeli megváltását tartalmazza, akárcsak majd az 1645-ös munkácsi szerződés. 115 Kiadva fogalmazványból: MHHD XXI. 25-31. A stockholmi levéltárban két változatban maradt fenn: RA Transylvanica vol. 1. nr. 41. és RA E 5277 Salvius samling vol. 25. nr. 5. A kiadás 1638-ra datálja, ám a Transylvanica-gyűjreményben található példányon olvasható egy feljegyzés, mely szerint Salvius 1641. júl. 31 -ei levelének csatolmányaként jutott Stockholmba, és d’Avaux is ezekre az összegekre reagál d’Avaugournak írott levelében (Hamburg, 1641. jún. 26.). Répertoire i. m. 66. Nyilvánvalóan az 1641. április 28-án indult erdélyi követ vitte Hamburgba. A fogalmazvány Kemény János munkája, amelyben I. Rákóczi György később megváltoztatta az összegeket; így az itt feltüntetett első summa a Kemény által javasolt, a második a Rákóczi által beírt, a harmadik pedig a Hamburgba ténylegesen eljutott példányon olvasható összeg. Mind a fogalmazvány, mind a Salvius-gyűjreményben fennmaradt darab valószínűleg a franciáknak szólt, mivel a „Domini Confoederari” között minden esetben kiemeli a „Rex Christianissimust”. 116 Wibling, C.: Magyarországi, m. 594-596. Eredetije: RA Transylvanica vol. 1. nr. 34. A szerződéstervezet Bisterfeld Salviusnak Gyulafehérvárról, azonos dátummal írott levelének része. 117 Két német nyelvű kéziratban: RA E 5277 Salvius samling vol. 25. nr. 10., illetve E 1023 Oxenstiernasamlingen. Létezik egy olyan változat is, amelyben a pontok mellett Torstensson 1643. júl. 10-én, Dobitschauban kelt kommentárjai olvashatóak (gyakorlatilag az összes pont jóváhagyásával): RA Transylvanica vol. 1. nr. 46. Ez utóbbi verzió hozzáférhető korabeli kiadásban is, mert a császári oldal elfogta és közzétette a levelezés egy részét: Vergleichung zwischen Ihr Königl. Mayest. zu Schweden Herrn General Feldtmarschalln Leonhard Torstensohn, und LEG: Georg Ragotzky Fürsten in Siebenbürgen. S. 1., 1643. Figyelemre méltó, hogy Rákóczi ajánlatának dátuma ebben a kiadványban Gyulafehérvár, 1643. ápr. 26. Ez aztán francia és latin verzióban is terjedt, sokkal később II. Rákóczi Ferenc a svédekkel folytatott tárgyalásai folyamán úgy hivatkozott rá, mint a végleges svéd-erdélyi szerződésre. Lásd Kármán Gábor: Kísérletek svéd segítség biztosítására II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához. Hadtörténelmi Közlemények 125. (2013) 125-126. A nyomtatvány mind a mai napig öszszezavarja a szakmát, Erdélynek a nemzetközi rendszerben elfoglalt helyét vizsgáló Gerald Volkmer is végleges szerződésként tárgyalja: Siebenbürgen zwischen Habsburgermonarchie und Osmanischem Reich: Völkerrechtliche Stellung und Völkerrechtspraxis eines ostmitteleuropäischen Fürstentums 1541-1699. München 2015. 373-375. 495
