Századok – 2021
2021 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kármán Gábor: Johann Heinrich Bisterfeld és az erdélyi külpolitika, 1638–1643
KÁRMÁN GÁBOR 1639 ősziek, a későbbiekben nem találunk - és a holland ágens a fejedelemségből érkező főkövetek jelentéseiben sem jutott különösebben fontos szerephez.71 71 Cops jelentései a Staten Generaalnak (Konstantinápoly, 1640. febr. 1., ápr. 14., illetve 1641. dec. 11.). NL-HaNA SG 6904., az utolsó kiadva: Brieven van den secretaris H. Cops uit Constantinopel 1641-1645. Kronijk van hét Historisch Genootschap gevestigd te Utrecht 25. (1869) 79.; Serédy István levelei Rákóczinak (Konstantinápoly, 1640. nov. 10. és dec. 11.). Levelek és okiratoki. m. 641.; I. Rákóczy György és a Porta i. m. 538-539. Ironikus, hogy mivel a követek instrukciójának öszszeállításához az erdélyi kancellária formuláskönyvet (vagy korábbi instrukciókat) vett alapul, annak szövege még abban az időszakban is a holland követet kezeli kiemelkedő fontosságúnak a Portán lévő „keresztyén oratorok” közül, amikor már régóta a francia diplomatákkal volt a legszorosabb az együttműködés. Lásd a Serédy Istvánnak különböző években adott instrukciókat (Gyulafehérvár, 1641. okt. 4., 1643. nov. 2.). TMÁO III. 83., 235. 72 D’Avaugour levele Rákóczinak ([Danzig], 1639. okt. 28.). Gergely S.: I. Rákóczy György i. m. I. 705. 73 Salvius levele Rákóczinak (Hamburg, 1639. jún. 4.). RA E 5277 Salvius samling vol. 25. nr. 2.; Salvius levele Axel Oxenstiernának (Hamburg, 1639. máj. 25.). RA Oxenstiernasamlingen E 658. 74 Oxenstierna még a Rortéval való egyeztetés részletes eredményeit sem tudatta Salviussal, csak ígérte, hogy majd később elküldi az iratokat. Axel Oxenstierna levele Salviusnak (Vadstena, 1639. jún. 13.). RA E 5262 Salvius samling vol. 10. Rorté közvetítését említi XIII. Lajos d’Avaux-nak említett memorialéja is (St.-Germaine-en-Laye, 1639. máj. 9.). Gergely S.: I. Rákóczy György i. m. I. 692. Az elhúzódó portai tárgyalások közepette Erdélyben folyamatosan várták, hogy megérkezzenek a svéd és francia követek a szerződés megkötéséhez szükséges szabályos felhatalmazásukkal. Október végén Rákóczi újabb követe kereste fel Danzigban dAvaugourt, aki menetrendszerűen megnyugtatta a fejedelmet, hogy a leveleket továbbküldi Hamburgba, ahonnan most már nemsokára várható a kedvező válasz, hiszen a szükséges jó szándék mindenkiben megvan ehhez.72 Ez azonban nem volt teljesen igaz. Salvius még június elején megírta L Rákóczi Györgynek, hogy a plenipot entier ius kiválasztására ilyen rövid idő alatt sajnos nem volt lehetőség, de azzal biztatta a fejedelmet, hogy a franciákkal már egyeztetnek az ügyről, és addig is Césy elő tudja segíteni a Portán a közös vállalkozás sikerét. Csakhogy alig több mint egy héttel korábban írta meg kancellárjának, hogy egyáltalán nem kellene megbízni a franciákban, mert érzése szerint annak a nyomásnak a hátterében, amit az erdélyi szövetség miatt gyakorolnak a régenskormányzatra, nem valós szövetkezési szándékot kell keresni, hanem Richelieu és kormánya valójában így akarja kipuhatolni a svédek terveit.73 így aztán Claude de Salles, Rorté bárója, a Francia Korona stockholmi követe hiába beszélte meg részletesen Rákóczi ajánlatát Axel Oxenstiernával, és hiába sürgette a közös követküldést, a kancellár nem volt hajlandó figyelmet szentelni az ügynek.74 A fennmaradt források szerint az államtanács ülésein csak augusztus végén jött szóba az erdélyi ügy, akkor is csak úgy, hogy meghívták a svéd fővárosban tartózkodó Paul Strassburgot, II. Gusztáv Adolf hajdani erdélyi rezidensét és közölték vele: Rákóczi nyomást gyakorol a svéd kormányzatra, hogy küldjenek 485
