Századok – 2021
2021 / 1. szám - A MAGYAR ÁLLAMISÁG FORDULÓPONTJAI - Egry Gábor – Izsák Anikó Borbála: A városi hitelek és az impériumváltás. Bánsági és szatmári példák
EGRY GÁBOR - IZSÁK ANIKÓ BORBÁLA 7. táblázat A vizsgált városok kölcsöneinek megoszlása a kölcsön célja szerint A kölcsön célja Temesvár 1 Nagybánya 1 Karánsebes A kölcsön eredeti tőkeösszege koronában Ingatlanok vásárlására 347 000 30 844 0 Városháza és egyéb hivatalos épületek építésére 60 000 28 000 310 000 Laktanya 470 000 0 0 Kórház 0 0 0 Árvaház, szegényház, sínylődőház 456 000 0 0 Színház, vigadó és múzeum 0 0 0 Tanintézetek 741 400 730 000 0 Bérházak 0 0 0 Egyéb épületek 547 359 5 212 0 Városi utak és utcák építésére és burkolására 26 000 0 0 Gyalogjárdák építésére és fenntartására 0 0 0 Városszabályozás és kisajátításra, közterek, parkok, szobrok és egyéb műtárgyak létesítésére 2 942 794 48 433 144 000 Vasúti törzsrészvények vásárlására és helyi érdekű vasutak támogatására 599 799 80 000 0 Út, hídépítés, vámbevételek és vámjogok megváltására 0 13 607 105 000 Városi üzemek céljára, úgy mint: légszeszgyár 554 416 0 0 villanygyár 3 090 406 647 780 0 csatornamű 5 000 000 200 000 0 vízvezeték 0 400 000 0 közvágóhíd és mű jéggyár 733 074 41 410 0 fürdő 0 11 000 0 vendéglő, csárda, kocsma 0 735 329 0 egyéb üzemek 2 924 587 546 066 103 000 összesen 12 302 483 2 581 585 103 000 Tartalékalap létesítésre és részvényvásárlásra 460 000 0 0 Régebbi kölcsönök konvertálására 2 587 746 0 0 Pénztári és folyókiadási célokra 216 000 153 029 0 Vegyes beruházási 3 261 323 648 900 467 000 Egyéb 416 233 27 185 0 Összesen 25 434 137 4 346 795 1 129 000 Forrás: Magyarország városainak i. m. 345-351. A 6. táblázatból látható, hogy a törvényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városok esetében eltérő jelentőségük volt a községi kölcsönöknek, felhasználásuk célja sem volt azonos. Középületek építése például mindkét csoportban jelentős összeget emésztett fel, de az összes kölcsönön belül sokkal nagyobb jelentősége volt a rendezett tanácsú városok körében. Ezzel szemben a meglévő kölcsönök konverziója a törvényhatósági jogú városok esetében határozottan fontosabb volt, mint a rendezett tanácsú városok számára. Üzemek létesítésére viszont a rendezett tanácsú városok arányaiban többet (csaknem 20%-ot) fordítottak a kölcsöneikből, a törvényhatósági jogú városok a bizonyára sokféle „vegyes beruházásra” költöttek még ennél is nagyobb arányban. 47
